[2007.08.13. 10:52]

Milyen a fekvése?

Mint általában az ingatlanok bérbeadásakor személyi jövedelemadót kell fizetni a termőföld után is a bérleti díj összege szerinti mértékben. Az adóbevallást azonban nem a lakóhely-, hanem a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani.

Termőföld nem maradhat megműveletlen, ezért aki ilyet örököl, vagy más módon jut hozzá, jobb, ha mielőbb gondoskodik bérlőről. S az a legjobb, ha olyan bérlőt talál, akivel legalább öt évre tud szerződni, mert ez esetben a bérleti díj teljesen adómentes.

Adómentes?

Az adómentesség további feltétele, hogy a szerződésben legyen is benne a minimum ötéves, vagy azon túli határozott idő. S ha ez megvan, akkor úgynevezett nullakulcsos adóbevallásra sincs szükség. Amennyiben azonban a szerződés öt éven belül mégis megszűnik, akkor a meg nem fizetett adót a késedelmi pótlékokkal együtt - 2005. előtti évekre plusz 20, azt követően 25 százalék - behajtják. Bár még ekkor is van némi remény, hogy jogszerűen megússzuk: igazolni kell, hogy a megszűnés a felek akaratán kívül történt, vagy jogszerű azonnali felmondással.

A határozatlan időre vagy öt évnél rövidebb időre megkötött földbérletek után, csakúgy, mint általában az ingatlanok esetében, személyi jövedelemadót kell fizetni. Mégpedig a teljes bérleti díj után, vagyis nem vonható le belőle például költség. Ha valaki magánszeméllyel szerződik vagy olyan intézménnyel, ami az adóhatóság szerint nem kifizetőhely, akkor a bevételeket úgynevezett bevételi nyilvántartásba kell bejegyeznie, és ezt egy esetleges adóellenőrzésig otthon kell őriznie, mert hitelesíttetni sem kell.

Ám ha valaki a földjét kifizetőhelynek minősülő cégnek vagy intézménynek adja bérbe, akkor csak a kifizető által kiállított igazolást kell jól eltenni. Amiben a kifizető azt is igazolja, hogy az adót ő már levonta, ami egyébként kötelessége. Tehát erről a jövedelemről a bérbeadónak már adóbevallást sem kell tennie.

Amennyiben a kifizető az adót mégsem vonta le, vagy a bérleti díjat természetben fizette meg, akkor a 25 százalékos adót a magánszemélynek kell megfizetnie, mégpedig a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-ig. Ekkor és egyéb esetekben is az adóbevallást a föld fekvése szerinti - tehát nem a lakóhely számít! - illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani, minden év március 20-ig.

Az adó mértéke pedig, ne feledjük: a bérbeadásból származó teljes jövedelem 25 százaléka. Ha a bérbe adott föld több önkormányzat illetékességi területén is áthúzódik, akkor méretarányosan el kell osztani a jövedelmet, és mindegyik önkormányzatnál külön-külön kell az adóbevallást és befizetést teljesíteni.

Árverés útján

Jó tudni, hogy ha valaki árverés útján szerzett termőföldet, és a kárpótlási jegy mellett utalvánnyal is licitált, akkor öt évig nem adhatja azt bérbe, hanem egyéni vállalkozóként saját magának kell rajta mezőgazdasági tevékenységet végeznie. Amennyiben mégis bérbe adja, az utalvány összegét vissza kell fizetnie.

Sokan bizonytalanok benne, hogy a bérleti szerződésben a bérleti díj meghatározásakor figyelembe kell-e venniük az áfát (általános forgalmi adó). Nem kell, mert a bérbeadás tárgyi adómentes. Viszont ennek ellenére a törvény szerint a bérbeadó áfa-alannyá válik, vagyis a bérbeadás megkezdésétől számított 15 napon belül meg kell jelennie az adóhatóságnál, és ki kell ott töltenie az erre vonatkozó nyomtatványt. Ekkor kap egy adószámot, amit minden bizonylatán, illetve az adóhatósághoz intézett iratán fel kell tüntetnie.

S egy pillanatra nézzük az ügyletet a bérlő szemszögéből: neki jó hír volt, hogy áfát nem kell a bérleti díjban fizetnie, viszont ha ehhez kapcsolódóan vásárol valamit, a beszerzés forgalmi adó tartalmát sem vonhatja le, az azon lévő áfát sem igényelheti vissza.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek