Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Milliomosok városa
Hévízen virítják a lóvét

[2007.08.03. 14:04]

Hévíz lett tavaly a leggazdagabb magyar település a GFK kutatása szerint. Bár az utóbbi években eltűntek a település ingatlanpiacáról a külföldi érdeklődők, a jelenleg pangó piacnak újabb lendületet adhat a nagymértékű lakópark-építési láz.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Dagadó úszógumik
Dagadó úszógumik
(illusztráció)
A legszegényebb rokon
Sem óvoda, sem iskola, se bolt, se templom nincs az alig 220 lakosú Kiscsécsen, ami az ország legszegényebb települése. A két utcából álló faluban csatorna sehol nincs, a gázt se vezették még be. Az emberek többsége az utcáról hordja a vizet főzéshez, tisztálkodáshoz. Az egyetlen szórakozás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falusiaknak, ha átmennek a szomszéd településre bevásárolni vagy kimennek az erdőbe tűzifáért. Ha viszont valaki fagyizni akar, annak három kilométert kell sétálni.


Tehetős város

Az egy főre jutó vásárlóerő szempontjából 2006-ban Hévíz a vidék abszolút győztese lett (vásárlóerő index: 146,9), mely előkelő pozícióját feltehetően a Balaton közelsége és termálvizei, illetve az erre épülő turisztikai vállalkozások együtt biztosítják. A gyógyvízéről híres 15 éve városi rangot szerzett Zala megyei város a korábbi első Telkit, Balatonföldvárt valamint Tihanyt előzte meg.

Három évvel ezelőtt a Zala megyei település még a második volt a vidéki települések rangsorában, bár vásárlóerő indexe némileg nagyobb, 148,8 volt. Hévíz vásárlóereje az utóbbi néhány évben emelkedett számottevően, ugyanis 2002-ben még a 26. helyen állt a több mint 3000 települést magában foglaló listán.

Hévízen egymást érik az üzletek. A járda sok helyen térkőből épült, és mindenhol virágok díszítik a várost. Az itt elköltött pénzből egy főre másfélszer annyi jut, mint az országos átlag. Hévízen 4800-an élnek, de a vendéglátós szakemberek szerint a nyári szezonban naponta akár 100 ezer turista is megfordul a városban.

Fejlesztések

A gazdagsághoz természetesen folyamatos fejlesztések is dukálnak. A Hévízgyógyfürdő Kht például az előzetes tervek szerint egy új fürdő és egy terápiás centrumot épített az Ady út mentén. A medencék építése így tehermentesítené a tavat és azok is fürdőzhetnének a gyógyvízben, akik nem tudnak vagy nem szeretnek úszni.

Építenek rá
Építenek rá
A megvalósítandó terápiás centrum üzleti alapon működne. A fejlesztés megvalósítása előre láthatóan 4,5-5 milliárd forint lesz, melynek 30%-át a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javaslatában szereplő másfél milliárd forintos támogatás tesz ki. A többit saját erőből, hitelből és tulajdonosi hozzájárulásból teremtik elő.

Az új fürdőn kívül a tanács másfél milliárd forintért fejleszti a Szent András Reumakórházat, a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő további beruházását 940 millió forinttal, valamint a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumot 1,35 milliárd forinttal. Uniós segítséggel 4 milliárd forintért tovább folytatják Hévíz belvárosának rekonstrukcióját, illetve egy új buszpályaudvart is kap a város.

Hévízen szinte ismeretlen fogalom a munkanélküliség. A helyiek azt mondják, hogy aki akar, az talál magának munkát. Ez nem is csoda, hiszen Budapest után itt működik a legtöbb luxusszálloda. (Egyébként az egyik szállót a védett hévízi lápvidékre kívánják felhúzni.)

Mit adnak el a tehetősek?

A hévízi ingatlanpiac kettészakadt. Az ingatlanközvetítők évek óta pangásra panaszkodnak, és a környéken járva is úgy tűnik, hogy sok házat már évek óta árulnak, láthatóan sikertelenül. Az ingatlan.com-ban feladott hirdetések szerint mégis itt van a legkevesebb eladó nyaraló és hétvégi ház. Alaposabb áttekintés után érett, egyensúlyi piac képe bontakozik ki, ahol az eladó ingatlanok fajlagos ára szinte egységesnek mondható, a kínálatban szereplő újszerű házak négyzetméterára 200 és 250 ezer forint között mozog.

A látszólagos ellentmondás oka, hogy az ingatlanpiac és a turizmus évekkel ezelőtti pezsgésekor akár 300-400 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát a házak, ami a mai viszonyok között már teljesen irreális. A tulajdonosok nem hajlandók az aktuális árakon megválni attól a háztól, ami sokuknak egy élet munkáját, megélhetés reményét és az otthont egyszerre jelenti.

15 éve város
15 éve város
Az ingatlan.com hirdetései között ezeket az irreális árakat nem látjuk viszont, de a jellemző kínálati ár még mindig elég magas. Ezek között a hirdetések között viszont szinte egyáltalán nincsenek felújításra szoruló, olcsóbb házak, nyaralók, csupa újszerű vagy legfeljebb tíz éve épült és gyakran luxus-színvonalú ingatlant kínálnak eladásra. Aki tehát most akar Hévízen vagy környékén nyaralót vásárolni, annak továbbra is elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Biztató jel, hogy jelenleg is folynak komoly lakópark-beruházások, a befektetők tehát bíznak abban, hogy a piac előbb vagy utóbb beindul. Másrészt az új lakások, és apartmanok értékesítése várhatóan húzza maga után a használt ingatlanok piacát is.

Törzsök Árpád, Jamrik Levente

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön szerint milyen a kormány szociális alapú fűtéstámogatási rendszere?
Jó, mert 2010-től megszüntetik a közvetlen támogatásokat -, így nem lesznek trükközések
Jó, mert 2010-től minden rászoruló már csak személyre szabott támogatásban fog részesülni
Jó, mert jövedelemsávtól függően 20-28%-kal már az idén emelkedett a támogatások mértéke
Nem jó, mert idén az évi 5000 m3 helyett, már csak 4000 m3-ig támogatják a nagycsaládosokat
Nem jó, mert a támogatás mértéke nem követi a gáz, és távhő árának mértékét
Nem jó, mert a szén- és a fafűtésekkel fűtők abszolút nem jogosultak állami támogatásra