[2007.08.01. 20:10]

Messze még az uniós fizetésektől

Az Állami Statisztikai Hivatal által közétett adatok szerint ez év júniusában, országos átlagban 1 368 hrivnya, azaz csaknem 50 ezer forint volt az átlagfizetés Ukrajnában. Kijevben ennél valamivel jobb a helyzet. A főváros lakói átlagosan 2058 hrivnyát, azaz több mint 75 ezer forintot keresnek havonta. Kárpátalján viszont ennek alig a felét: 37 ezer forintnak megfelelő hrivnyát kapnak. Azaz ha egy átlagos ukrán állampolgár egy kétszobás lakás tulajdonjogát szeretné megszerezni, akkor ahhoz neki tíz éven keresztül úgy kellene kuporgatnia, hogy közben nem eszik, és nem iszik semmit sem.

Másfél millióért lakás? Király!

Bár az ukrán ingatlanárak nem sokkal maradnak el a magyartól, Beregszász központjában egy egyszobás lakást már 2 és fél millió forintért, a város külterületén pedig már másfél millió forintért is megvehetünk!

Ungváron, és Munkácson egy hasonló adottságokkal rendelkező lakásért — attól függően, hogy a város melyik részén található — 22-40 ezer dollárt (4-7 millió forintot) kell fizetnünk. Lembergben (Ilyvón) és Kijevben azonban ennek akár a dupláját, sőt tripláját is elkérhetik az eladók.

Egy érdekesség: Ungváron a 60-as években épült komfort nélküli úgynevezett „hruscsovkák” (az ilyen típusú ingatlanok építését szorgalmazó Nyikita Hruscsov SZKP főtitkár után szabadon) tulajdonjogát Ukrajna függetlensége után már akár egy millió forintért is meglehetett szerezni. Ma ezeket a lakásokat már 60 ezer dollárért, azaz 11 millió forintért árusítják!

Hogy miért? A titok nyitja, hogy amennyiben földszinti lakásról van szó, akkor időközben a tulajdonosok ajtót vágtak az utcafrontra és üzletnek, irodának kezdték el használni a helységet. Aki végigmegy a megyeszékhely egyetlen sugárútján, látja, hogy gomba módra elszaporodtak az ily módon kialakított kereskedelmi egységek, szalonok és irodák. A helyieken kívül természetesen pár évvel ezelőtt az anyaországi magyarok is bevásároltak Ungvár főutcáján – így most jó pénzért válhatnának meg üzlethelységeiktől, ha lenne rá fizetőképes kereslet.

A kétszobás lakások ára valamivel olcsóbb Ukrajnában, mint a magyar megyeszékhelyeken. Beregszászban a helytől függően 2,7-4,5 millió forint értékű hrivnyát, Ungváron pedig 8,2-13 millió forint értékű ukrán valutát kérnek el az ingatlanok után. Lembergben, illetve Kijevben ennél sokkal drágábbak a kétszobás lakások: 14-19 millió forintot érő hrivnyát is elkérnek a vevőktől!

A házak, villák ára viszont az egeket súrolja. Beregszász központjában — a komfortfokozattól függően — egy 3-4 szobás házért 6-18 millió forintot, a külterületeken pedig 4,5-14 millió forintot is elkérhetnek. A „csúcstartó” egy háromszintes, konditeremmel is felszerelt kertes ház, amelyért 55 millió forint értékű hrivnyát szeretne látni tulajdonosa.



Csillagosok, katonák…

Kárpátalja falvaiban 3-4 millió forintért már lehet lakható házat venni, amelyekhez általában nagy kert tartozik. Ungváron, a külterületen sem olcsóbbak a lakóházak 13 millió forintnál, a városközpontban pedig gyakorlatilag csak vállalkozások számára kínálják ezeket, mégpedig méregdrágán: akár 2000 dollárt is elkérnek négyzetméterükért! Nem hivatalos források szerint az óvárosban egy hatalmas ház egymillió amerikai dollárért kelt el!

A külterületen is van olyan háromszintes, jakuzzis, konditermes „kacsalábon forgó” kastély, amelyet félmillióra tartanak. Lemberg és Kijev azonban még ezen is túltesz, hiszen 200 ezer dolláron alul gyakorlatilag nem lehet lakóházat vásárolni. A felső határ pedig a csillagos ég.

Ami a telkeket illeti, Beregszászban egy 1000 négyzetméteresért 10 ezer, Ungváron 600-800 négyzetméterért 30-50 ezer dollárt kérnek. Az olyan nagyvárosokban, mint Lemberg és Kijev, gyakorlatilag csak az ezekhez csatolt, közigazgatásilag hozzájuk tartozó falvakban lehet telket vásárolni. Kijev külvárosában például eladó 2700 négyzetméteres telek, rajta halastó, öreg fák — „csekély” 729 ezer dollárért.

Érdemes megjegyezni, hogy Beregszász esetében nagyban hozzájárul a magas ingatlanárakhoz az, hogy a város közel fekszik az ukrán-magyar határhoz, néhány kilométernyire van tőle az Asztély-Beregsurány átkelő, illetve az, hogy a közelben halad majd el a határt átszelő autópálya, amely az V. európai közlekedési folyosó része lesz. Sokan próbálnak más régiókból is közelebb kerülni az EU-hoz…

Ami az ingatlanárak szezonális ingadozását illeti, nyáron, illetve ősszel nagyobb a kereslet ezek iránt: az emberek szeretnének télre fedélt tudni a fejük felett.



Maffia, banki hitel? Kösz nem!

A pangó piachoz visszatérve: Ahogy azt Tóth Gyula, a Beregszászban működő GeoPlan+ ingatlanügynökség szakértője elmondta, ehhez nagyban hozzájárul, hogy az emberek nem veszik igénybe a banki hiteleket. Igaz, ennek oka az is, hogy az ukrajnai pénzintézetek — még a magyarországihoz képest is — túl magas kamatot szabnak meg. E téren talán javulást eredményez majd, hogy a kárpátaljai pénzpiacon nemrég megjelent OTP viszonylag alacsony kamatot számít fel ezekre a kölcsönökre, ez kínálja a legkedvezőbb hitelkonstrukciót.

Még valami. Aki böngészi a hirdetési újságokat, azt tapasztalja, hogy az ingatlant értékesíteni szándékozó emberek nagyon sokszor csak azt tüntetik fel: „az ára megegyezés szerint.” A már említett Tóth Gyula szerint félnek az emberek, hogy a helyi vagy az orosz maffia „átveri őket”! Közben pedig nem fordulnak az ingatlanközvetítő irodákhoz, pedig ők garantálnák, hogy nem csapják be sem az értékesítőt, sem a vevőt.

Az előrejelzésekről szólva a GeoPlan+ szakértője azon véleményének adott hangot, hogy esnek majd az árak. Szerinte ugyanis csak ideig-óráig tartható az a helyzet, hogy hosszú ideig változatlan áron kínálják az ingatlanokat mind Kárpátalján, mind Ukrajna-szerte.

Mit lehet ehhez hozzátenni? Ahogy errefelé mondják: „Pozsivemo — pobacsimo”, azaz megérjük — meglátjuk…

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek