[2007.07.27. 19:19]

"Pest megér egy estet"

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium adatai szerint tavaly 5670 külföldi magánszemély vásárolt ingatlant hazánkban, míg 2005-ben 5578-an. Ehhez még érdemes hozzáadni azt a mintegy 2-3 ezer tranzakciót, melynek során a külföldi vevő egy cégen keresztül bonyolította le a magáncélú adásvételt.

A külföldiek elsősorban Budapesten vesznek ingatlanokat, 2006-ban például 1863 esetben - csaknem annyian, ahányan az előző években is. A vásárlók fele ír, brit és spanyol. Országos viszonylatban ugyanakkor minden ötödik külföldi vásárló német, így ők a legmeghatározóbbak, annak ellenére, hogy az elmúlt években a részarányuk a felére csökkent.

Felfújt média lufi volt?

Az ingatlanpiaci elemzők úgy vélik, hogy sem a korábbi kormányzati megszorító intézkedések, sem a múlt évi, őszi utcai zavargások nem hatottak érezhetően rosszul a külföldiek ingatlanvásárlásaira. Az ingatlanok típusa szerint kétharmadban lakásokat és családi házakat vásároltak, és egyharmadban – elsősorban Somogyban – nyaralót, illetve Bács-Kiskunban tanyát, Zalában pedig földet és telket.

A németek után a románok, az írek (minden tizedik külföldi vevő ír), a hollandok és az osztrákok következnek. Az írek szinte csak a fővárosba vásárolnak. Összességében pedig a főváros után Somogy megye majd Bács-Kiskun megye a legkeresettebb régió.

Kelet-Magyarországon elsősorban a román vevőkre lehet számítani. A Fertő tó partján értelemszerűen az osztrákokra, de szomszédaink koránt sem olyan intenzitással és alku nélkül keresik az ingatlanokat, mint korábban.

A külföldi vásárlók számára Budapesten a fő vonzerő az, hogy Közép-kelet Európa fővárosaihoz képest nálunk a legalacsonyabbak az új építésű lakásárak, ezáltal az ingatlan jó befektetés is. Továbbá, bár csökkenő mértékben, de még mindig igen magas a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, akik otthont keresnek maguknak.

Az idei első félévre vonatkozóan a szaktárca még nem rendelkezik végleges adatokkal, de ha folytatódik az első hónapok tendenciája, továbbra is meghatározó marad a külföldiek ingatlanvásárlásainak a befolyása a hazai piacra. Ez főként az árak magasabban tartása szempontjából érdekes, és nem csak a fővárosban, sőt, nem is elsősorban ott, hanem az üdülőfalvakban.

Nem szeretjük őket?

Vannak olyan települések, ahol minden harmadik, máshol minden ötödik nyaralót külföldiek vásároltak meg. A kereslet változását jelzi azonban, hogy ahol korábban a régi, akár felújításra szoruló házakat vették meg az osztrákok és a hollandok, ott ma már ők is inkább az üres telekvásárlást részesítik előnyben. Egyre több helyen szembesülnek a helybéliek azzal, hogy a vízparti ingatlanok bővítését korlátozó, a korábbinál szigorúbb jogszabályokkal szembesülve több határon túli érdeklődő visszalép a vásárlástól.

Más oldalról közelítve azonban több, Balatonhoz közeli településen megtagadta a külföldiektől az ingatlanszerzés lehetőségét a helyi polgármester, általában formailag az önkormányzati érdek sérelmére hivatkozva. Valójában egyébként azért, hogy ne verjék fel az ingatlanárakat, megnehezítve ezáltal a helyi fiatalok letelepedését. (Vörs és Gyugy községek esetében azonban a közigazgatási hivatal ennek ellenére engedélyezte a külföldiek ingatlanszerzését, és a Legfelsőbb Bíróság, a polgármesteri állásfoglalást figyelmen kívül hagyva, a közigazgatási hivatalnak adott igazat.)

Fontos tudni, hogy a külföldiek ingatlanvásárlási kérelméhez csatolni kell az illetékes polgármesterek hozzájárulását, de a közigazgatási hivatal mérlegelheti, hogy figyelembe veszi-e ezt. Az elutasítás aránya azonban eddig nem érte el az 1 százalékot.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek