[2007.07.26. 20:59]

Nem tudja a jobb kéz, mit akar a bal?

A budai vár felújítására összesen 22 milliárd forint támogatást irányzott elő a kormány, amiből "csak" 10 milliárdot vállalt át az állam a várható uniós támogatásnak köszönhetően. A hiányzó részt magánpénzek bevonásával orvosolná a szakminisztérium illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, ami a jövőben számtalan rész-finanszírozási problémát vethet fel.

Az ingatlan.com-nak nyilatkozó gazdasági szakemberek, építészek és statikusok szerint, a jelenlegi formájában ismertetett palotarekonstrukciós terv inkább csak homályos politikai elképzelések tárháza, mint szakmai konkrétumokat felvonultató pályamű.

Tátongó üregek

Többek között hibaként emlegették, hogy az egész vár alatt húzódó 18 ezer négyzetméternyi barlangrendszer 55%-a omlás- és életveszélyes. A tanulmány annak ellenére csak részlegesen tér ki erre az akut problémára, hogy várhatóan fele-fele arányban kellene majd finanszírozni az államnak és a magántőkének a tárnák rendbe hozását. Bár kétségtelen, hogy a barlangrendszer későbbi turisztikai hasznosítása jövedelmező üzletág lehet a magántőkének, a megtérülési idő több mint 10 év is lehet a magas költségek miatt:

Az I. kerületi önkormányzat 1992-ben 728 millió forintot irányzott elő a problémák megoldására. Ezt azóta több mint 320 millió forinttal fejelte meg az azonnali veszélyelhárítások miatt. A kormány kötelezettségei ellenére ezt az összeget a mai napig nem térítette vissza a városrésznek, illetve nem is vállalta át a további finanszírozást. Az elkövetkezendő két évben minimum 58 millió forintot kellene rákölteni csak a tárnák megerősítésére. Az egész barlangrendszer felújítására, turisztikai hasznosítására - a szakemberek szerint - több mint 3 milliárd forintot kellene fordítani.

Felújítás! Na de mikor?

Problémás a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság újjáépítése is. Bár korábban is sok terv született az épület újrahasznosításáról, Medgyessy Péter miniszterelnök 2004-ben több mint 3 milliárd forintra taksálta a rekonstrukció költségét. Az inflációt is figyelembe véve ez ma 4,2 milliárd forint lenne.

A hasznosítási tervet kialakító operatív bizottság mostani elképzelései szerint kulturális, turisztikai fogadó és konferencia-központot alakítanának itt ki, tehát csak állami pénzt használnának fel a rekonstrukció során. Ellenben a költségeket növelheti, hogy még a szakma is bizonytalan, vajon a teljes pompájában állítsák-e vissza a Kallina Mór tervezte épületet, vagy csak emeletráépítéssel, jelzésértékű háborús mementónak hagyják meg az 1945-ben bombatalálatot kapott házat. Ez ugyanis nem csak pénzügyi és építészeti kérdés, hanem világörökségi is.

Szamkó Katalin, a Budai Várgondnokság Kht. igazgatója szerint, ha visszaépítenék a Honvéd Főparancsnokság kupoláját, akkor az a Királyi Palota kupolájával kelne versenyre. Ellenben a Vár egykori gellérthegyi látképei cáfolják Szamkó szavait. Ugyanis inkább pont a Vár kupolája a robusztusabb a volt katonai objektum kupolájához képest: az utóbbi az előbbi hatását semmiképpen sem csökkentette. Sőt a sok díszes orom játékos sziluettje még jobban gazdagította a volt királyi lakhely ezen jellegzetes látképét: tovább csipkézte azt, mozgalmasságot kölcsönözött a látványnak.

Ráadásul a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2005-ben a romépület revitalizációja kapcsán kiírt pályázatán úgy fogalmazott, hogy a Kallina Mór tervezte épület, bár nem képvisel kimagasló építészettörténeti értéket, homlokzatai a II. világháborúig meghatározók voltak mind a Szent György, mind a Dísz térnek, ezért műemlékké nyilvánították. (NKÖM 21/2004(X.12.) Ez a momentum persze csak azért érdekes, mert az újjáépítést szabályozó irányelv szerint két emeletnél magasabb épület nem lehet a Várban, azaz, ha az eredeti formájában újítanák fel az épületet, akkor a költségek már jóval meghaladnák a 4,2 milliárd forintot. Az épületgépészeti munkákkal közösen a kupola visszaállítása további 400-600 millió forintot emésztene fel. (Az uniós támogatás jó részét egyébként erre az épületre költené el az állam.)



Korokon, falakon át

Ám a tervezet mindemellett számol a várpalota déli udvarainak rendbetételével és a Tóth Árpád sétány a Széchényi könyvtárig való meghosszabbításával is. Ez az elképzelés megint több szakmai kérdést és anyagi problémát vet fel:

A Nagy Rondella és a Buzogány torony műszaki állapota megfelelőnek mondható. A parkrendezési költségek itt pár millió forintból kijönnének. Ellenben legalább másfél milliárd forintba kerülne a Savoyai Jenő szoborig tartó makadám út rendbetétele, a támpillérek statikai megerősítése, valamint a vár és a Duna közötti elhanyagolt összesen 17 ezer négyzetméteres park-rendszer rendbetétele. Bojár Iván András városarculati tanácsnok mindemellett visszatelepítené azokat az 1920-as évekig látható szőlőültetvényeket is, amelyek már Mátyás király idejében a közterek helyén álltak. Amennyiben ha a projekt megvalósul, akkor itt csaknem 2 milliárd forint plusz költséggel kell számolnunk.

A palota-rekonstrukciós-terv szerint a Tóth Árpád sétány meghosszabbítása esetén, az útnak át kellene haladnia a több mint 20 évig tartó, sok százmillió forintért feltárt és nemrég félig-meddig konzervált középkori zsidó negyeden is. Bontás nélkül, illetve jelentős arculati változtatásokon kívül ezt az elképzelést szinte lehetetlen megoldani Zsigai Péter építész szerint. Ugyanis az utat vagy a várfalon kívülre kell helyezni, vagy pedig a most rekonstruált falak felett lehet csak átvezetni. Ez utóbbi eljárás kivitelezése bár nem költséges, de mindenképpen csúnya. A szakember számítása szerint a költségek itt 500-700 millió forintra rúgnának.

De a tervben ezenkívül szó van a Szent György tér Anjou-kori ásatási területének újrahasznosításáról is. Ide új, modern magánépületeket terveztetne a kormány, ami nem csak a kerület rendezési tervével áll szemben, hanem az alapvető műemlékvédelmi szabályokkal is. A jogi buktatók mellett, ráadásul nemzetbiztonsági kockázatokra is számítania kell a leendő befektetőknek, hiszen pár méterrel arrébb áll a köztársasági elnök rezidenciája: a Sándor palota.

A terv - ellentétben a drezdai példával - nem számol több, 1944-ben megsemmisült épület visszaállításával. Ilyen a volt udvarlaki őrségépület, a királyi lovarda, a József főhercegi palota, a Karmelita Kolostor melletti egykori klasszicista homlokzatú Tábori Püspöki Palota, valamint az ezzel a telekkel szemben álló Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztérium. Pedig ezek az épületek jelentős építészeti értékeket képviseltek egykor.

A Várkert Bazárt is a magántőke újítaná meg, tulajdonképpen a tízmilliárdos központi beruházás tovagyűrűzéseként. Persze az más kérdés, hogy Sissi királyné volt kertje a mai napig jogi viták kereszttüzében áll. A polgármester szerint ugyanis félő, hogy az épület ura, a mélygarázs építésével jelentősen átalakítaná az Ybl Miklós által tervezett épület architektúráját.

Szoros nadrágszíjak

A szakértők mindenesetre e kiemelt tervre szokatlanul kemény feltételeket írtak elő. Így például azt, hogy a projektgazdának törekednie kell az uniós támogatás minimalizálására, vagyis arra, hogy ne érjék el a maximálisan igénybe vehető 10 milliárdos összeget. Ez a fent leírtakból következően nehezen fog teljesülni.

Feltétel továbbá az is, hogy az uniós összeg biztosításához 15-20 milliárdos magántőke bevonására is sor kerüljön. Ezenkívül a szakmai grémium külön kikötötte, hogy a támogatási szerződést kilenc hónapon belül alá kell írni. (Más elfogadott tervek esetén is ez a végső határidő, ám ezt azoknál a kormány-előterjesztésben így nem jelölték meg a szakértők).

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek