Mit akar az ingatlanszakma? Békési Béla szerint
[2010.02.05. 10:29]
Az ingatlanszakma legnagyobbnak tartott problémáit elemezte a Világgazdaságban megjelent írásában Békési Béla, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete (MIÉSZ) elnöke. Elsőként a közvetítőkre és értékbecslőkre vonatkozó jogszabályok, a képzési feltételek állandó változását említette.
Mint írja, „a változó feltételek miatt azt sem tudja a szakember, merre induljon; így nem lehet életpályát felépíteni”. Példaként megemlítette, hogy nemrégiben a Pénzügyminisztérium egyik rendelete értelmében regisztrálni kellett magukat az értékbecslőknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. A rendeletet utóbb többször módosították, majd egy tollvonással megszüntették.
Azoknak akik regisztráltak, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeiket nem térítik vissza, s Békési szerint nem is nagyon állnak szóba velük. Ugyanakkor az a kérdés is felmerül benne, hogy a ha szakember sem tudja, akkor honnan tudják a laikus megbízók, ki az, aki tényleg dolgozhat az adott területen? Ezt már fogyasztóvédelmi kérdésnek tartja, s a bűnözés táptalajának.
Ennek kapcsán megjegyzi, hogy a köztudatban az ingatlanközvetítést könnyű pénzkeresetnek él, és „senki sem kíváncsi arra, hogy az a közvetítő tényleg beleadott mindent, képezte magát, felépített egy életpályát, kapcsolatokat, ismertséget szerzett, komoly összegeket költött hirdetésekre, lótott-futott, megalázó, olykor veszélyes helyzeteket élt át”.
Megjegyzi, hogy a negatív társadalmi megítéléshez bizonyára hozzájárul, hogy az ügyfelek nem tudják megkülönböztetni a szervezett, szakképzett, megbízható szakembereket, vagyis a tisztességes kisvállalkozókat azoktól, akik sokszor feketén, a gyors siker reményében hazudnak szépeket, visszaéléseket követnek el, és mivel nincs tétje, ha nem jön össze a buli, elmennek máshová hazudni.
Kitér még az ingatlankataszter szükségességére, s megemlíti azt az érzékeny kérdést, hogy vajon érdemes-e megpiszkálni a társasházi lakások méreteit. Kiderülhet ugyanis, hogy a lakások valódi méretei helyenként köszönő viszonyban sincsenek a tulajdoni lapon feltüntetett adattal. „Mi lenne a sok 90 m2-esnek vásárolt, valójában 82 m2-es lakások sorsa? Érdemes-e felbolygatni a kedélyeket azzal, hogy az egész ország centit ragadjon, és elkezdődjenek a perek?” - teszi fel a kérdést.
Szintén gondot jelent, hogy a családi házak esetében a tulajdoni lapról csak az derül ki, mekkora a telek és van-e rajta épület, sem az épületek alapterülete, sem a szintek száma nincs feltüntetve. Szerinte egy megfelelő nyilvántartás kialakítása már nem halogatható sokáig, s leszögezi, hogy a szervezetnek a problémákra lennének megoldásai.
Kapcsolódó cikkek:
HUF hírek
