[2010.02.02. 10:34]

A vonalbezárások első hullámaként 2007. április 4-én 14 vasútvonalon és vonatpótló autóbuszjárat-viszonylaton állt le a személyforgalom. Bár hivatalosan „ideiglenes üzemszünetről” beszéltek, több helyen fémtolvajok tették járhatatlanná a pályát, 2009. december 13-án pedig újabb 24 vonalon szűnt meg a személyszállítás. A vonalak megszüntetésével évi 7 milliárd forint megtakarítást remélt a kormány. Az eredeti megszüntetési tervben szereplő összesen ezer kilométer hosszú pályaszakaszon Hónig Péter közlekedési miniszter szerint naponta mindössze 6400 ember utazott. A személyforgalom leállítása után egyes vonalakon a teherforgalom megmaradt. Jelentős bezárásokra került sor Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.


Komárom és Esztergom környéke – falusi házak 2-3 millióért

2007-ben a Tatabánya–Kisbér–Pápa–Csorna között közlekedő járatot, míg 2009-ben a szintén Kisbéren áthaladó Székesfehérvár–Komárom szárnyvonal forgalmát szüntették meg. A Duna partján is szanáltak egy vonalat, a Nyergesújfalut érintő Almásfüzitő–Esztergom viszonylatra tettek jelképesen lakatot. Mázi Gábor szerint, aki a tatabányai Szövink ingatlanközvetítő Kft. tulajdonosa, és egyben a Magyar Ingatlanszövetség megyei képviselője, a lakásértékesítésekre nem hatottak jelentős mértékben a vonalbezárások, hiszen a válság amúgy is megrázta a helyi ingatlanpiacot. A 6 ezres Kisbéren például 15-20 százalékkal csökkentek az ingatlanárak. Ez a tendencia már régóta érvényesül, hiszen a munkalehetőségek korlátozottak a térségben, a mezőgazdasági tevékenység erősen visszaesett, bár a megyei ipari parkok szerencsére működnek. Egy családi ház négyzetméterára 100 ezer forint körül van, a környékbeli falvakban pedig mindössze 50-70 ezer forint ugyanez. A falvakban egy tipikus, 70-es években épült, 10x10-es „kádári kockaház” körülbelül 2-3 millió forintot érhet, az 5-6 millió forintos ingatlanok már drágának számítanak.

Nőnek az árak a „halott” sínek mentén

Mázi Gábor tapasztalatai szerint a Tatabánya–Pápa közötti vasútvonalon a kocsik szinte üresen haladtak, a 100 kilométernyi szakaszt több óra alatt tette meg a vonat. Annak idején a nyomvonalat Esterházy gróf birtokai közvetlen közelében vezették végig, ez a kanyargós útvonal manapság már nem életképes és gazdaságos. Komáromból inkább Győrbe járnak a lakosok dolgozni, ezért vesztette el jelentőségét a Székesfehérvár-Komárom vonal is. Kisbéren az ipari parkban autóalkatrészeket előállító vállalkozások működnek, de a lakosság jelentős hányada autóbusszal ingázik Komáromba, Mórra vagy Székesfehérvárra. A Duna mellett megszüntetett forgalom is kiváltható autóbusszal, sőt, a vasút mellett található ingatlanok értéke lassan növekedni fog, hiszen a kötöttpályás tömegközlekedés megszüntetésével elcsendesedett a környék. A válság Tatabányán, a megyeszékhelyen is túlkínálatot hozott, míg 2008-ban 8 millió forintot kóstált egy kétszobás lakás, ma az ára akár 6 millióra is lezuhanhat.