Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Véget ért a hét szűk esztendő?
Már nem csak eladnak, hanem vesznek is a külföldiek a Balaton partján

[2007.07.23. 15:19]

Egyre nagyobb külföldi érdeklődést tapasztalnak a magyarországi lakások iránt a világ nagy ingatlan-befektetői is, bár az adásvételek száma meg sem közelíti az 1996 és 2001 között mért csaknem 4000-es eladási csúcsot. A külföldiek a főváros mellett a Balaton ingatlanpiacát részesítik előnyben.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Irány a Balkán! A németek az olcsóbb piacok felé gurulnak
Irány a Balkán! A németek az olcsóbb piacok felé gurulnak
A németek elmennek...

"Újra élénkül az érdeklődés a balatoni ingatlanok iránt, vannak külföldiek is a vevők között, de legfeljebb csak 10 százalékban" – közölte kérdésünkre Torma Steffi, a füredi Immobalaton ügyvezetője. "Míg korábban a vásárlók túlnyomó többsége Németországból illetve Ausztriából érkezett, ma már ez nem jellemző. Ők már leginkább a román, a bolgár, az albán és a montenegrói vízparti házakat veszik. Nálunk most éppen öt luxemburgi magánszemély érdeklődik: négyen kisebb, egyikük pedig nagyobb nyaraló iránt" – fűzi hozzá.

A balatonalmádi Balaton Ingatlan Iroda értékesítője, Balassa Éva tapasztalata szerint a multinacionális cégek hazánkba kihelyezett külföldi vezetői, pillanatnyilag például belgák keresnek panorámás, beépíthető telket, esetleg villát. Ezek azonban szórványos jelenségek, a jellemző inkább még mindig az eladás. Sok külföldi eladná a családi házát, nyaralóját azok közül, akik a ’90-es években vásároltak.

Miért?

Az okok különbözőek, de a leggyakoribb, hogy megöregedtek a tulajdonosok, orvosi ellátásra szorulnak, nem bírják már a kétlaki életmódot, az utazást, a nyaraló fenntartását – mondja Torma Steffi, aki egyébként úgy látja, eladáskor túlértékelik ingatlanaikat a tulajdonosok. Ebben befolyásolja őket a nyugati árszínvonal, nem akarják tudomásul venni, hogy mi még fényévekre vagyunk attól.

Akár 20 százalékos túlértékelés is tapasztalható. Két-három év is elmúlik, mire leviszik a reális 25-30 millió forintra a viszonylag új építésű két-három szintes, kertes családi házak, nyaralók árát. Ugyanakkor a vevőknek is többnyire irreális elképzeléseik vannak: víz közeli, illetve panorámás házat szeretnének 10 millió forint körüli összegért. Ilyen ma már az északi-parton nincs. Legfeljebb a háttér településeken lehet ennyi pénzért ingatlanhoz jutni.

Az angol flotta már Balatonlellét ostromolja
Az angol flotta már Balatonlellét ostromolja
Nelson és a vikingek

A CIB Ingatlanlízing Zrt beruházásában készült balatonlellei vitorláskikötő idén nyár elejére elkészült 153 apartman lakásának zömét angolok vették meg. Tabiné Konczi Katalin, a siófoki Fertilia Ingatlanközvetítő Iroda szakértője szerint polarizálódik a kereslet két szélső irányban: a luxusra illetve a nagyon olcsóra lenne vevő.

Wellness központokban épülő apartmanok jelentős részét külföldiek vásárolják meg. A nyugati medencében, a gyógytermál helyek - Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány, Tapolca - területén az általános pangás idején is kisebb mértékben csökkent a külföldi kereslet az ingatlanok iránt, mint máshol, ugyanis a vásárlói motivációk (befektetés, rekreáció, bérbe adás) közül az utóbbi itt működik a legjobban, hiszen a gyógyfürdők egész évben nyitva vannak, nem korlátozódik két-három hónapra a szezon.

Michael Boysen, a keszthelyi Paradieso ingatlaniroda tulajdonosa ennek ellenére úgy tapasztalja, itt is inkább eladnák már meglévő házukat a külföldiek, többnyire családi okokból. Vásárolni itt is rendkívül olcsón szeretnének 5-8 millió forintért. Ennyi pénzért ma még esetleg a somogyi háttér falvakban, illetve Belső-Somogyban juthatnak felújításra szoruló parasztházhoz.

Volt rá példa, hogy norvégok egy kihalófélben levő falu mind a 20-30 házát megvették. Egyébként, véleménye szerint először is az intézményi befektetőknek kell fantáziát látni a térségben, az magával hozza a kisbefektetőket is. Jó példa erre a Zalacsány határában épülő wellnessközpont golfpályával, de az egyre nagyobb forgalmat bonyolító sármelléki és az épülő veszprémi (szentkirályszabadjai) repülőtereket is említhetnénk, amelyek segítségével egy óra alatt ideérhetnek a Balatonra a második otthont kereső angolok, írek, hollandok, belgák.

Kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint megérte-e a külföldieknek befektetni a Balatonnál, Michael Boysen azt mondja, befektetésnek nem volt túl jó, legfeljebb a pénzüknél maradtak a vevők.

Szerették a búskomor  mentalitásunkat?
Szerették a búskomor mentalitásunkat?
(illusztráció)
Az a fránya pénzcentrikusság!

Annak idején átlagban 45 ezer euróért vásároltak a külföldiek ingatlant a Balatonnál, amire még több ezer eurót ráköltöttek a Balatoni Integrációs Fejlesztési Ügynökség Kht. 2002-ben közzétett felmérési adatai szerint. Oláh Miklós kutatásvezető elmondta, a külföldi ingatlan tulajdonosok válaszaiból az a következtetés vonható le, hogy többségük elégedett a beruházással. Ha valamit kifogásolnak, akkor az a szolgáltatások és áruk minősége és ára közötti szakadék, illetve, hogy itt is túlzottan pénzcentrikusakká válnak az emberek, mint nyugaton, ami mindenkit stresszel, s néha úgy érzik, éppen rajtuk akarnak azonnal meggazdagodni.

Az okok között, amiért a ’90-es években éppen a Balatonnál vásároltak házat, első helyen az itteni emberek mentalitását említik s csak második helyen a táj szépségét, a Balaton és Hévíz közelségét, s csak ezután a gasztronómiát és a kedvező ingatlanárakat. Egyébként beruházásaikkal jelentősen hozzájárultak egy-egy kistelepülés arculatának javításához, több települést is megmentettek a kihalástól és munkát adnak a környékbelieknek, ha mást nem, akkor kertészt, gondnokot, kőművest, ácsmestert, asztalost biztosan foglalkoztatnak.

Ugyanakkor az is igaz, hogy amennyiben szobakiadással is foglalkoznak s nem fizetnek idegenforgalmi illetéket a vendégeik után, jelentős bevételtől esnek el a Balaton-parti települések.

Jablonszki Mária

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön szerint milyen a kormány szociális alapú fűtéstámogatási rendszere?
Jó, mert 2010-től megszüntetik a közvetlen támogatásokat -, így nem lesznek trükközések
Jó, mert 2010-től minden rászoruló már csak személyre szabott támogatásban fog részesülni
Jó, mert jövedelemsávtól függően 20-28%-kal már az idén emelkedett a támogatások mértéke
Nem jó, mert idén az évi 5000 m3 helyett, már csak 4000 m3-ig támogatják a nagycsaládosokat
Nem jó, mert a támogatás mértéke nem követi a gáz, és távhő árának mértékét
Nem jó, mert a szén- és a fafűtésekkel fűtők abszolút nem jogosultak állami támogatásra