[2007.07.20. 11:49]

Míg a hatvanas években a jövőbeli házakat egy tisztán minimalista közegnek, majdhogynem laborszerű miliőnek képzelték, addig a mai ember világosan látja: sokan vagyunk sokféle igénnyel, tehát a Holnap háza leginkább egy intelligens rendszer által működtetett „harmadik bőr”, amely hűen alkalmazkodik szeszélyes gazdájához, az emberhez.

Az épület mint dinamikus rendszer

Meg tudná saccolni, jelenleg hány tárgy veszi körül? Megsúgom: manapság egy embernek körülbelül tízezer tárgya van. Tehát felhalmozunk és csordultig vagyunk. A „Holnap háza” ezért az igényeinkhez igazodva rendelkezik rafinált tárolókkal; víz és fák is fölé épül, elvégre a földet szinte kiaknáztuk; olyan burkolattal rendelkezik, amely állja az időjárás viszontagságait; mozgatható tetője, falai vannak; multifunkcionális; Lego-szerűen átalakítható bútorok dominálnak benne; az épületek teherhordó kapacitása megnövekszik; biofestékek és lélegző vakolatok járulnak hozzá a falak akadálymentes szellőzéséhez.

A hiányosságok felmérhetők és korrigálhatók lesznek épületszimulációs szoftverekkel. A dinamikus jelző tehát egyrészt vonatkozik egy vezérlőközpontos, intelligens rendszerre, másrészt ez az élénk, koordináló apparátus állandóan alkalmazkodik az ember állandóan változó és bővülő igényeihez.

Ellátja tehát a mechanikai és biológiai védelmet, szabályoz és önálló kommunikációs funkcióval bír, és mindezek hozzájárulnak majd a környezettudatos épületszerkezetek kialakításához, ahogy az építőanyagok minél kisebb ÖL (ökológiai lábnyom) értéke és az újrahasznosítás is. A rendszer óvó tekintete kiterjed a vízszintjelzőktől a konyhai kávéfőző működtetésén át egészen a mozgásérzékelőkig.

Egyetlen kóbor macska sem úszhatja meg a leleplezést! A technikai eszközök dömpingje és a digitális forradalom viszont még nagyobb elektroszmogot eredményezhet, ami szintén szempont az eszközök kialakításánál.

A holnap védelmében

Energia

Nincs szükségünk üveggömbre ahhoz, hogy megjósoljuk: az energiahordozók világpiaci ára nőni fog. A jövő épülete sokkal inkább kihasználja a napenergiát, pl. napkollektorokkal; a szellőztetés, hűtés, szigetelés „intelligens” jellegénél fogva, adaptív rendszerként egy standard értékhez idomulva növeli, illetve csökkenti a meglévő funkciók működésének intenzitását, és a megújuló forrásokat veszi leginkább igénybe.

Hőkamerás felvételekkel felmérhetjük a szigetelésbeli hiányosságokat, hővisszanyerő készülékkel pedig „forgathatjuk” is az energiát. Az átlaghőmérséklettel együtt a hűtés utáni igényünk is megnövekszik, ezért a fogyó energiatartalékaink miatt geotermikus szivattyúk segítségét is igénybe kell vennünk a szélenergián és a víz újrahasznosításán túl. Az épületek szerves részét képeznék a digitális fogyasztásmérő rendszerek.

Víz és levegő

Még mindig vannak olyanok, akik fogmosás közben is folyatják a vizet, de valószínűsíthető: néhány év múlva mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az utolsó cseppet is hasznosítsuk. Lehetséges, hogy ehhez pl. az eső gyűjtésére alkalmas tároló medencék, tetőre applikált gyűjtőcsövek, házi víztisztítók, adaptív mosó- és mosogatógépek, valamint a szürke szennyvíz felhasználására alkalmas szűrőberendezések lesznek a domináns eszközeink.

Előnyök és veszélyek

Az intelligens ház kiszolgál minket, megkönnyíti az életünket, segítségével valószínűleg több szabadidőnk lenne. A felgyorsult világban bizonyára jól esne tudni, hogy mire hazaérek, Béla (nevezzük Bélának a vezérlőrendszert) kimos és megfőz ránk. Elveheti azonban a mindennapok varázsát, például a közös főzések rituáléját. Igaz, akkor még mindig kikapcsolhatjuk a Nagy Testvért. Feltéve, ha nem lázad fel ellenünk…

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek