[2007.07.19. 13:27]

Majdnem mindenki fizeti

Európában négy ország – Belgium, Horvátország, Svédország, Málta – kivételével mindenütt létezik ingatlanadó. A kivetése jellemzően érték- vagy négyzetméter alapú, de sávos progresszív adóra is van példa. Az értékalapú európai adókulcsok általában 0,2-2 százalék között változnak. A négyzetméter alapon kivetett adók igen eltérőek: míg például Lengyelországban négyzetméterenként 0,65 zlotyt (közel 44 forintot), addig Ausztriában 60 négyzetméterig 100 eurót, 120 négyzetméterig 150 eurót, e felett pedig 200 eurót kell fizetni évente.

Itthon sem egységes az adózási rend

Magyarországon más-más elnevezéssel, de jelenleg is léteznek ingatlant terhelő adók. Ezek az építményadó, a telekadó, a kommunális adó, az üdülőépület után fizetendő adó és a luxusadó. Különböző időben, különböző okokból vezették be őket, a helyi önkormányzatok bevételeinek növelése érdekében. Így országosan távolról sem egységes a gyakorlat. Vannak városaink, ahol a lakosságnak egyáltalán nem kell ilyet fizetnie, csak a vállalkozóknak, másutt, a gazdaság élénkítése érdekében éppen a vállalkozások kapnak kedvezményeket.

A januártól tervezett ingatlanadó – jelenlegi ismereteink szerint – szintén az önkormányzatok hatáskörében marad. (Így sokan az iparűzési adó kiváltásaként is emlegetik.) Nagy változás azonban az eddigiekkel szemben, hogy a jövőben nem az ingatlanok mérete, hanem az értéke lesz az adó alapja.

Fizetni, fizetni – na de hogyan?

A törvényalkotónak az adó hatályossá tételéig rengeteg megoldandó feladata van. Az országgyűlés őszi időszakára elő kell készítenie a törvénytervezetet, majd parlamenti vitára bocsátani. Ennek elfogadása esetén indulhat az önkormányzatoknál az adókivetés kialakítása. Jelenleg nincs értékalapú ingatlan-nyilvántartás Magyarországon, nincs kiindulási alap az adó kivetéséhez, ehhez ugyanis először az ingatlan értékét kell meghatározni. Ennek megállapítására többféle lehetőség is van. Az egyik a luxusadó kapcsán alkalmazott területi besorolás, ahol kerületek, városrészek, vagy utcák szerint határozták meg az ingatlanok Ft/nm értékét.

Ezen kívül kiindulási pont lehet az is, hogy Magyarországon hatalmas az ingatlanfedezetre adott hitelek száma, s minden hitelhez tartozik egy értékbecslés. Megoldás lehet a hitelintézeteknél alkalmazott értékbecslők bevonása egy új adatbázis létrehozásában. Az ingatlanos szakemberek azonban egyik módszert sem tartják pontos kiindulópontnak.

Egy értékesebb városrészben is lehet értéktelen telek vagy ház, de egy átlagosan olcsóbb lakásokat magába foglaló kerületben is lehet az átlagosnál jóval értékesebb ingatlan. A banki hitelek előkészítéséhez készült értékbecslések jó alapot szolgáltatnak, de az ország közel hárommilliós ingatlanállományának csak kis hányadáról vannak adatok, s ezek értékének szakértőkkel történő felmérésére nem elég az adó bevezetéséig kitűzött határidő.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek