|
Ez a tél az utolsó, amikor lehet sózni a járdát
[2010.01.06. 14:36]
2010. szeptember elsején lép hatályba a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendeletnek az a része, ami szabályozza, hogy a járdákon nem lehet olyan anyaggal síkosságmentesítést végezni, ami kárt okoz a környezetben. Ugyanakkor 50 ezer forintos bírságot is fizethet az az ingatlantulajdonos, aki nem tisztítja meg a háza előtti járdát.
A Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársai folyamatosan ellenőrzik a járdák letakarítását és síkosság-mentesítését. Ahol hiányosságot tapasztalnak, ott felhívják a figyelmet az elmaradt feladatra. Ahol újabb hiányosságot találnak, ott a jogszabályok szerint a területileg illetékes kerületi jegyző, a közterület-felügyelők feljelentése alapján 50 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki.
Fotó: MTIAz ingatlantulajdonosok a hólapáton és a sózáson kívül más, alternatív csúszásmentesítési módszert nem igazán alkalmaznak. Külföldön ugyanakkor több megoldást ötvöznek, alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, így a környezetet is kevesebb kár éri – számolt be a beol.hu. Pedig a só rendkívüli károkat okoz. Nem csak a növényekre veszélyes, de felgyorsítja az utakon a kátyúképződést. Korábban Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője a környezetkímélő csúszásgátló módszerek közül kiemelte a már több magyar városban (Miskolc, Győr, Pécs) is alkalmazott a kalcium-magnézium-acetátot (CMA), ami ugyan drágább a sónál, de nem káros a környezetre, ráadásul van egy kedvező mellékhatása is: megköti a szálló por egy részét. Szintén megfelelő megoldás lehet a környezetbarát útkáli használata, ami kálium és magnézium tartalma miatt még táplálja is a talajt. A sónál kisebb mennyiség is elegendő belőle, és míg a só csak mínusz 7 fokig olvasztja a jeget, az útkáli mínusz 25 foknál is hatékony még. Mindenesetre a sónál még a kőzúzalék, a homok, a fahamu, a faforgács vagy a nádfonat is jobb.
h i r d e t é s
|





Fotó: MTI