[2007.07.16. 13:16]

Fizess a napért!

Az építési szigorítások jövő év januárjától lépnek életbe. Az egyik legérdekesebb előírás szerint a lakás legalább egy szobájának naposnak kell lennie. Február 15-én legalább egy órán keresztül kell besütnie a központi égitestnek az ablakon. A globális felmelegedést is figyelembe véve az újonnan létesülő épületeket külső árnyékolóval, illetve növényzettel kell jövőre védeni a nyári hőség ellen.

Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke kifogásolja a szigorítás ezen szakaszát, hiszen - szerinte - így a jövőben Magyarországon nem lehet északi tájolású szobákat építeni, sőt a már folyamatban lévő beruházások kapcsán áttervezésre lesz szükség. Ez azt jelenti, hogy társasházakban kevesebb lakás lesz, illetve az egy lakásra jutó költség (a plusz munka miatt) áremeléssel jár majd együtt.

Kérdés persze, hogy a piac a jelenlegi túlkínálat mellett hajlandó-e ezt megfizetni - tette hozzá a szövetség elnöke. Egyes főleg városközponti telkeken a környező házak és más adottságok miatt valószínű, hogy igen nehezen lesz megoldható az északi tájolású szobák teljes mellőzése. Manapság sokszor jellemző, hogy a projektekben az északi tájolású lakásokat még az értékesítési folyamat végén sem tudják eladni. A MALOSZ elnöke ráadásul azt sem érti, miért nem lehet januártól a 18 méternél szélesebb utcákra az utcafronton erkéllyel rendelkező házakat építeni.

Öröm az ürömben, hogy a kétszobásnál nagyobb otthonokban akkor is kell külön WC-t építeni, ha a fürdőszobába már beépítettük. Ez a megkötés másfél-két négyzetméterrel növeli meg az ingatlanok alapterületét.

Gulyás amerikai módra

A 17 négyzetméteres szobanagyságról szóló rendelkezés a régi jogszabályban is benne volt, ám a tervezet megfogalmazói szerint a gondot az jelentette, hogy sok rosszhiszemű lakásépítő az amerikai konyhát is beszámította ebbe az alapterületbe, holott ezt elvileg korábban sem tehette volna meg. Kérdés, hogy mi célt szolgálnak az alapterülettel kapcsolatos módosított pontok.

Üdvözlendő cél lenne, ha a jogalkotó nagyobb lakások felé mozdítaná el az építtetőket, de ehhez inkább a lakás fogalmát kellene úgy tisztáznia a jogszabálynak, hogy a minimális alapterületet is rögzítik - fejtette ki véleményét az ingatlan.com-nak Pfandler Katalin, a Magyar Ingatlan Szövetség szervezeti ügyekért felelős alelnöke. Pfandler szerint legalább 35 négyzetméter kell ahhoz, hogy valódi lakásról beszélhessünk, ahol is végérvényesen megoldható a ruhák és az élelmiszerek tárolása, a mosás, a ruhaszárítás, valamint a főzés is. Egy 30 négyzetméteres lakás ugyanis legfeljebb szállodai szobának mondható a MISZ alelnöke szerint.

Ha már úgysincs se gyerek, se szoba

Lakószobának tekint egyébként a tervezet minden olyan helyiséget, amely természetes megvilágítású, fűthető és a hasznos területe eléri a 12 négyzetmétert. A MALOSZ elnöke szerint kimaradt a rendelet szövegéből a félszoba definíciója – a tervezet csak a lakószobára vonatkozó leírást tartalmazza: "A lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, tartózkodás céljára szolgáló helyisége, amely lehetővé teszi az otthoni pihenést, alvást, tanulást, játszást stb., az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését, és amelynek hasznos alapterülete legalább 12 négyzetméter".

Varjasné szerint, ha nem lehetne 12 négyzetméternél kisebb szobákat építeni, akkor az idővel súlyos pénzügyi gondokat okozna az építőiparban és a piacon, hiszen nemcsak népszerűek a másfél és az egy plusz két félszobás lakások, hanem a nagyobb lakások - a fent említetteknek köszönhetően - drágábbak is lennének, amelyekre már biztos nem találnának vevőt.

Pfandler Katalin ezzel szemben inkább attól tart, hogy a pontatlan tervezet miatt megszűnne az irodai, a lakó- és egyéb 6 négyzetméternél kisebb rendeltetésű szobák hasznos alapterülete. Ez - szerinte - több kis cég létét veszélyeztetheti.

"...ég a ház is, nem is egy már, hanem száz is!"

Az egyre elterjedtebb és a városképet elcsúfító klímaberendezéseket a jövőben csak takartan, az épület külső megjelenésével összhangban lehet elhelyezni a homlokzaton.

Pfandler szerint ez a javaslat is az árnövekedés irányába mutat, hiszen a dokumentum az építészeti eszközök között említi a növényzet alkalmazását is. E rész azonban akár gumiparagrafussá is válhat, hiszen a beruházó könnyen rámutathat egy frissen ültetett facsemetére, hogy ha majd megnő, majd szép árnyékot ad.

A gázkészülékek égéstermékét alapesetben a tető fölött, kéményen át kell elvezetni. Csak szükséghelyzetben és jól körülhatárolt feltételek mellett engedélyezik a falon át történő kivezetést, ami gyakori megoldás manapság a gázkonvektorok esetén. De kifejezetten megtiltják ezt például légaknában, zárt belső udvarban, verandán és beépített lodzsán.

Új szabály lesz, hogy azon a telken, amelyen legalább hat lakás épül, a gépkocsitárolókat az épületben kell kialakítani. Az egyre gyakoribb paneltűz hívhatta fel a jogalkotók figyelmét a szemétledobókra. Csak akkor építhető januártól új berendezés, ha minden más megoldás „alkalmatlan”, ám szigorú tűzrendészeti és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek