[2007.06.11. 09:40]

Nem trükk! Ez a minimum!

Nem egy esetben előfordult már, hogy a vevővel szállíttatták el a kacatot a megörökölt házból, vagy amikor a szakember kiment lefotózni az ingatlant az adatnyilvántartás számára, neki kellett arrébb löknie az útból az ott ragadt festékes létrát és a szanaszét teregetett rongyokat, hogy a mosatlan edényekről ne is beszéljünk, amelyek aztán végképp illúziórombolók lehetnek, ha ott maradnak a képen.

Az apró trükkök között szerepel még, hogy a balatoni ház bemutatását érdemes verőfényes napszakra megszervezni, hogy kellemesebb, barátságosabb színben tűnjön fel az ingatlan.
Az időjárás persze kiszámíthatatlan, de az internet már erre is kínál gyorsan elérhető szolgáltatásokat, például a 15 napos előrejelzést kínáló köpönyeg.hu-n. Ha mégsem sikerült napfénynél szemrevételezni, akkor ne sajnáljuk a 100-as égőt, kapcsoljunk be minden világítást, nehogy sötét lyuknak tűnjön az ingatlanunk, ami ugye jelentősen levonna az árból.

Trükkök helyett józan számítás

Istvándi Zoltán, a balatonboglári B-Invest Ingatlaniroda ügyvezető tulajdonosa is ismeri ezeket a marketingfogásokat, azonban nem hisz bennük. Tapasztalata szerint ennél sokkal alaposabban megnézik, meggondolják a mai vevők a vételt. Komoly festést, mázolást, újraburkolást szerinte pláne nem lehet megfizettetni a vevővel, mert lehet, hogy nem találtuk el az ízlését, mondjuk márvány helyett teakfát akar a fürdőszobába, vagy sárga falak helyett rózsaszínt.

A szakember trükkök helyett a jó árazásra esküszik, magyarán szólva, jól kell tudni meghatározni az ingatlan árát. Jelenleg a 10–12 millió forintos nyaralókat, családi házakat lehet eladni a déli-parton. Ha valakinek nincs ideje várni, nagyon meg akar szabadulni az ingatlanától, akkor 12 millió forint körüli szintre viszi le az árat. Ennyiért meg fogják venni a parttól távolabbi, vagy esetleg zajos helyen lévő házat is; a vevő ennyiért lenyeli a békát. Más kérdés, hogy Istvándi Zoltán meggyőződése szerint a balatoni ingatlanok már így is mélyen alul vannak értékelve: átlagosan 15 millió forintot kérnek a reálisan 20-at érő, egész évben lakható kertes házakért.

Működő balatoni panziót berendezéssel együtt már 125 ezer forintos négyzetméteráron is kínálnak. A nyomott ár ellenére van, aki már 8-9 éve is hiába próbálja eladni a panzióját. Éppen ez a kategória az, amelyik az ingatlanközvetítők szerint egy idő óta, amióta lecsengett a Zimmer frei korszak a Balatonnál, szinte eladhatatlan. 160–300 négyzetméteres, nagy házakról van szó, amelyek 25–30 éve épültek kiadó szobákat kínálva kelet-európai hangulatban. Tanay Miklós, a balatonfüredi Sun City Tours vezetőjének tapasztalata szerint az élelmesek erre is találtak megoldást: ahol lehet, társasházzá alakítják a panziót, és így adják el több vevőnek. Ma nagyon divatos és keresett, 30–40 négyzetméteres apartmanokra osztják fel a panziókat, felújítják, és a nappali mellett hálófülkével, főzőfülkével, fürdőszobával is felszerelik a lakásokat.
Istvándi Zoltán szerint is jó az ötlet, csak az a baj vele, hogy az átalakítás az általában már idősebb, esetleg nyugdíjas tulajdonosok zsebéhez mérten aránytalanul drága és macerás lenne. De az ingatlanfejlesztők és építési beruházók nincs kizárva, hogy látnak fantáziát benne.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek