Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Bombabiztos ingatlanok
Hogyan kössünk lakásbiztosítást?

[2007.04.02. 10:51]

Egy ház, lakás vagy nyaraló megvásárlása gyakran egy élet gyűjtögetésének eredménye. Az adásvételi szerződéssel azonban még nem érnek véget a papírmunkák: a megszerzett tulajdonra tanácsos biztosítást kötni. Ám nem mindig az olcsó megoldás a jó!


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
– A lakásbiztosítás megkötésekor mindenképpen arra kell törekedni, hogy mind az ingatlan, mind az összes berendezési tárgy esetében új értéken biztosítsuk be a tulajdonainkat – hangsúlyozta Fülöp Bernadett, a legnagyobb magyar biztosítótársaság egyik fiókvezetője. A szakember azt javasolja: az érték megállapításánál ne azt nézzük, hogy „mennyiért lehetne eladni a piacon”, hanem azt, hogy ha az adott ingatlan vagy vagyontárgy megsemmisülne, mennyiből tudnánk újjáépíteni, újra beszerezni. Mindig az új értéket tartsuk szem előtt! Figyeljünk oda továbbá, hogy a biztosítás a teljes fedezeti körre kiterjedjen. Legyen az tűz, robbanás, idegen tárgyak rádőlése az ingatlanra, villámcsapás, betöréses lopás, rablás, vihar, vandalizmus, felhőszakadás, vezetékes vízkár (csőtörés), árvíz, üvegtörés, hónyomás, jégverés, földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, beomlás, balesetbiztosítás, idegen jármű ütközése stb.

Az egyik legextrémebb hangzású kockázati elem, amely a legtöbb biztosítótársaság listáján szerepel, a „légi jármű rakományának lezuhanása”. Ez az ország számos területén talán mókásan hangzik, ám repterek és légifolyósók térségében bármikor előfordulhat. Szintén létező kockázati tényezőnek számítanak a robbantás, robbanás okozta ingatlankárok. Ez a pont nemcsak a kávéfőző esetleges felrobbanását jelenti, de terrortámadás okozta károkra is vonatkozhat. Fülöp Bernadett gyakorlatában ilyen jellegű kárigényt annak idején az Aranykéz utcai robbantás térségében lakók jeleztek, amikor a detonáció ablakokat tört be.

A lakásbiztosítás megkötésekor különösen figyelni kell arra, hogy az ország mely területén lakik az illető. Amennyiben árvízveszélyes övezetben helyezkedik el az ingatlan, nem szabad kihagyni ezt a tényezőt sem. Napjainkban „toplistás” kockázati elem a „villámcsapás másodlagos hatása”, ami azt jelenti, hogy bár a villámcsapás következtében nem égett le a ház, közvetett módon mégis tönkremennek a lakásban a műszaki berendezések. Elég sok kárbejelentés érkezik ebből adódóan.

A leggyakoribb szerződéskötési hiba az úgynevezett „alulbiztosítás”. Sajnos számos ügyfél arra törekszik, hogy minél olcsóbb biztosítást kössön, pedig ha kevesebbet mond értékmegadáskor a vagyontárgyainak új értékénél, pórul járhat, mert kár esetén a biztosító csak a valós, jelenlegi ár töredékét fogja megtéríteni.

A legtöbb banki hitel esetében ma már alapfeltétel, hogy a hitelfelvevő az ingatlanra biztosítást kössön. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy a szerződés az ingóságokra is kiterjedjen. Amennyiben ez nem történik meg, a fedezetből kimarad a betörés eleme, és amikor bekövetkezik a baj, akkor szembesül az ügyfél azzal, hogy hiába fizette éveken át a lakásbiztosítási díjat, az csak magára az ingatlanra terjed ki. Otthonunkat, értékeinket azonban nem elég „csak” megszerezni. Védeni és megtartani is körültekintően kell…

Szappanos Krisztina

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Önt melyik januárban hatályba lépő 2009-es adóváltoztatás érinti a legjobban?
Az evásokat is terheli már a bizonylatolási kötelezettség
Az evás vállalkozóknak is fizetniük kell már a cégautó-adót
A 62. életévüket be nem töltöttek már nem jogosultak a 13. havi nyugellátásra
Eltörölték az örökösödési illetéket 20 millió Ft-ig
Évi 3,4 millió Ft-ig 30%-os kedvezmény jár az ingatlan-átruházásból származó jövedelem után
A házipéntár napi készpénz-záró állomány maximális napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százalékát
Nem kell helyi adót fizetnie azoknak a civil szervezeteknek, akiknek az előző évben nem volt jövedelme
A közüzemi fogyasztóknak értékesített szén után ezer kilogrammonként 2040 forint energiaadót kell fizetni
8%-os különadót kell az államnak fizetniük a nagy energiaellátó és - kereskedő cégeknek