[2009.09.23. 12:45]

Új szabályok, új életmódok

Európa többi államához hasonlóan Magyarországon is érvényesül az a tendencia, hogy a házasságon alapuló családmodellt, amelyre a magyar családjogi rendszer is épült, egyre kevesebben választják követendő példaként, a statisztika szerint több mint félmillió ember él élettársi kapcsolatban. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) ezért a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályait beépítette kódexbe: a családjogi könyvben, a házasságra vonatkozó rendelkezéseket követő részbe. A törvénykönyv ezzel kifejezésre juttatja, hogy a bejegyzett élettársak, és az élettársak viszonyát családjogi kapcsolatnak tekinti; annak elismertségét, támogatottságát azonban nem helyezi a házasság szintjére.

A jelenlegi szabályozás szerint az élettársak együttélésük alatt, a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Főszabály: együttélésük alatt önálló szerzők, ám egyik szerzése sem hat ki a másikra (ellentétben, a házasságban élőkkel, ahol a törvény azt vélelmezi, hogy amit a felek a házassági együttélés alatt, ellenérték fejében szereztek, közös vagyon). Ugyanakkor a kapcsolat megszűnése esetén bármelyik követelheti az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulat megosztását. Ennek meglétét az igénylő félnek kell bizonyítania.

Nem részesül védelemben

A hatályos jogszabályok szerint az élettárs e minőségében nem részesül védelemben az élettársi kapcsolat megszűnésekor az élettársával közösen használt lakás tekintetében. Ha tulajdonostárs, vagy bérlőtárs, akkor a helyzet tiszta, jogcímének megfelelő jogosultságok illetik, kötelezettségek terhelik. Ám ha csupán „szívességi” lakáshasználó volt élettársa lakásában, az élettársi kapcsolat befejezésével ez a jogcíme megszűnik és – főszabályként – köteles az addig közösen használt lakást elhagyni.

Ez a jogi helyzet azonban már nem felelt meg az élettársi kapcsolat családjogi jellegének, és ellentétben állt az élettársak gyermekének (különösen a közös kiskorú gyermeknek) a lakás használatához fűződő, védendő érdekével. A megszavazott új Ptk. ezért az élettársi jogviszony megszűnése esetén a lakáshasználat rendezésére speciális szabályokat alkotott.

Az élettársak lakáshasználatára vonatkozó szabályok részben hasonlítanak a házastársi lakáshasználat szabályaihoz (elsősorban a közös jogcímen használt lakás esetén), részben eltérnek attól (az egyik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás tekintetében). Elsődleges elv azonban e szabályok körében is a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek védelme, amely mindkét esetben döntő tényező a további használat szempontjából.

Miként a házastársaknak, az élettársaknak is lehetőségük van arra, hogy az élettársi jogviszony létrejöttekor, vagy annak fennállása alatt az életközösség megszűnése esetére szerződéssel rendezzék a közösen lakott lakás használatát. Ennek tartalmát szabadon állapítják meg, és a bíróság a szerződéstől – a házastársakéhoz hasonlóan - csak a közös kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében térhet el. E komoly jogkövetkezményekkel járó szerződést ugyanúgy indokolt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaláshoz kötni, mint a házastársaknál, ezáltal az ügyvéd vagy közjegyző tájékoztatási kötelezettsége biztosítja, hogy a felek jogaik és kötelezettségeik teljes tudatában rendelkezzenek.



Egyenlő elbírálás

Az élettársak természetesen attól sincsenek elzárva, hogy az életközösség megszűnése után, szerződés hiányában közösen döntsenek a lakás további használatáról; ez a megállapodásuk már a családjogi rendelkezések alapján nincs alakszerűséghez kötve. Ha nem sikerül megegyezniük, egyéb megállapodás hiányában bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól a lakáshasználat rendezését.

A bíróság a döntés során a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit helyezi előtérbe, és ha az élettársak közös jogcímen (közös tulajdon, haszonélvezeti jog, bérlőtársi jogviszony) alapján használják a lakást, az is mindegy, hogy melyikük gyermekéről van szó. Persze, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek lakáshasználati jogát a közös lakásban kell biztosítani, hanem csak annyit, hogy a bíróságnak olyan megoldást kell választania, hogy maximálisan figyelembe vegye a kiskorúak érdekeit.

A bíróság mindazokat a jogi technikákat alkalmazhatja élettársak között, amelyeket a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás esetében, például, megosztja a használatot, vagy az egyik élettársat a kizárólagos használatra jogosítja fel, és dönthet úgy is, hogy a lakáshasználati jog ellenértéke fejében pénzbeli térítést állapít meg a lakásból távozó élettárs javára. A hasonló bírói megítélés is erősíti azt a tételt, hogy mindhárom családjogi kapcsolatra vonatkozik az egyenjogúság elve: a házasság (életközösség) ügyeiben a házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) egyenjogúak, jogaik és kötelezettségeik egyenlők.

Az egyik távozik

Főszabály, hogy a volt élettárs használati joga a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakásban megszűnik, amikor az élettársi kapcsolat véget ér. Ám kivételes esetben ettől létezik eltérés, így hosszabb élettársi kapcsolat esetén a bíróság a volt élettársat feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás további használatára is. A hosszabb élettársi kapcsolat szükséges időtartama, amennyiben az élettársaknak nincs közös kiskorú gyermeke, tíz év, ám közös kiskorú gyermek esetében már egy év is elegendő.

Az eltérést az indokolja, hogy a lakás használatának biztosítása elemi létfeltétel a gyermek számára. Ehhez ugyan bizonyos idejű együttélés szükséges, hogy egyáltalán megállapíthatóak legyenek az élettársi kapcsolat elemei, ám a hosszabb időtartam előírása, a tíz év gyermek esetében is történő megkövetelése már éppen gyermek alapvető érdekeit sértheti. Az előírtnál rövidebb idejű élettársi kapcsolat esetén azonban – kevesebb, mint tíz év -, a bíróság nem adhat a jogcímmel nem rendelkező élettársnak lakáshasználati jogot.

Az is a rendelkezések közt szerepel, hogy a volt élettársat nem lehet a másik élettárs lakásának használatára feljogosítani, ha másutt – nemcsak az adott helységben – beköltözhető, vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van. Ebben az esetben ugyanis családvédelmi érdekek nem indokolják a másik élettárs tulajdonosi, vagy bérlői jogainak korlátozását.

Újrarendezés

Ha a körülmények megváltoznak, így a kiskorú gyermek nagykorúvá válik, elköltözik, a volt élettársak életkörülményei, anyagi helyzete módosul, akkor bármelyik élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését, ha a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogos érdekét sérti.