[2009.09.22. 16:55]

Még fél év kell!

Dr. Mészáros Ágoston közel 12 éve kezdett el foglalkozni az ötlet kidolgozásával. 3 éve kifejlesztette a vegyi hőszivattyú működő prototípusát. Most a termékfejlesztés következhet, hiszen még fél év munkára lenne szükség, hogy eladható, dizájnos végtermék szülessen. A feltaláló ehhez keres befektetőket. Ezzel párhuzamosan történhet az engedélyeztetés és a szabadalmaztatás. A magyar szabadalom birtokában már el lehet kezdeni a gyártást, de a kockázati tőke valószínűleg csupán a jóval költségesebb világszabadalom bejegyzése után vágna bele a bizniszbe. A világszabadalomhoz egy teljes leírás vagy egy működő prototípus szükséges. Utóbbi megvan, viszont teljes leírást Mészáros Ágoston nem kíván kiadni a kezéből. Hiszen ismerjük a magyar találmányok sorsát. Ezért a szerkezetben található oldat vegyi összetétele üzleti titok.

Mi ez a vegyi hőszivattyú?

A vegyi hőszivattyú lényege, hogy a nyári hőtúlkínálatot eltárolja, majd egy speciális technológiával télen „felszabadítja”. A vegyi hővel működteti a fűtési rendszert és használati melegvizet állít elő. A VHP több energiát képes betárolni, mint a hagyományos rendszerek, ahol a melegvizet tárolják vagy a halmazállapot-változást, esetleg oldáshőt használnak energiatárolásra. A hagyományos hőszivattyúk többsége még mindig drága, az ózonpajzsot károsító anyagot keringet. A VHP időtlen időkig képes tárolni az energiahordozó komponenseit, amelyek nem tűzveszélyesek, nem mérgezőek és nem károsítják a DNS-t. „A tárolt anyag más helyre is elvihető, hőfejlesztésre, világításra vagy elektromos áram termelésére használható. A VHP több hőt fejleszt, nagyobb hőmérsékletet ér el, mint az egyéb hőszivattyúk, amiknél a fűtőteljesítmény nem növelhető anélkül, hogy ne fagyjon be a kültéri egység” – magyarázza Mészáros Ágoston.


Energiaforrások

Az energia begyűjtéséhez minden hőforrás alkalmas, de a leghatékonyabb a napkollektor. Ha nincs, akkor egy kút is elegendő. A talajvíz még a legkeményebb fagyban is rendelkezésre álló, kimeríthetetlen energiaforrás, és ez a legolcsóbb. Egy nm napkollektorból viszont annyi energiát tárolhatunk be, amellyel 5 nm teret is fűthetünk télen. A Nap tehát a legjobb energiaforrás a VHP számára, de a napkollektor nem a legolcsóbb. Egy-egy szoba befűtéséhez a találmány még néhány fekete gumitömlő, ill. egy szolárszőnyeg révén is elegendő energiát tud gyűjteni télre. A szerkezet akár 6000-szeresére is képes koncentrálni a begyűjtéskor rendelkezésre álló hőteljesítményt, vagy sokszorosára elnyújtani a felszabadítási rátát.

Mennyibe kerül?

„Az új technológia rendkívül költséghatékony, telepítése az azonos teljesítményű hőszivattyúknál 3-4-szer kevesebbe kerül. A geotermikus rendszerekhez képest pedig akár 10-szer kisebb beruházási költséggel is telepíthető” – állítja a feltaláló. Egyelőre még elektromos áram szükséges hozzá. „A megtérülési idő modelltől és a mindenkori energiaáraktól függ, de megközelítőleg 2-3 év lesz” – teszi hozzá. A rendszer még a legmodernebb, szorpciós hőtároló rendszereknél is legalább 200-szor jobban teljesít. 20 év hasznos élettartama alatt átlag 8 Ft/kWh-val számolva, 100 Ft értékű hőt termel minden ráfordított Ft után (ha a 20 év 70 %-ában fűt, azaz 123456 órán át, a fennmaradó 52560 órán keresztül pedig hűt vagy áll) – magyarázza Mészáros Ágoston. Az EU támogatja a környezetbarát technológiák alkalmazását, ami a VHP költségeinek 40 %-át is elérheti.



Környezetbarát

Az eljárás során keletkező komponensek ártalmatlanok, a szabad természetben is előforduló anyagok. A szerkezet nem igényel fosszilis eredetű anyagokat, környezetbarát és minden létező központi fűtéshez társítható. A hőt és az áramot kapcsoltan termeli. Ha a VHP-t kiegészítjük egy direkt-konverterrel, alacsony költségű áramforrást kapunk. A feltaláló már dolgozik az áramtermelő VHP-n, amelyik mindenféle gőzfejlesztő, gőzturbina nélkül, közvetlenül elektromos áramot ad majd.