[2007.02.19. 18:26]

A Pénzügyminisztériumnak azonban engednie kellett: nem a tavasszal, hanem csak ősszel kerül a parlament elé az ingatlanadóról szóló törvényjavaslat. Az SZDSZ ugyanis elérte, hogy egy „menetrend" keretében tárgyaljanak az adók- és járulékok rendszeréről, ne csak egy önálló tételként kezeljék a fenti sarcot. De míg az ingatlanadó 2008-tól lép majd hatályba, a többi esetleges adóváltozás – amelyekről júliusig meg kívánják hozni a politikai döntést – pedig csak 2009-től. A liberálisok leszögezték azt is, nem akarnak újabb adóemelést, de ebben úgy tűnik, nincs is vita, mert az ingatlanadó kiváltana más adónemeket.

A konvergencia programban az ingatlanadó mellett 60 milliárd forint összegű tételt rögzítettek, ez 2008-ban nem többlet bevételként jelentkezik, hanem a terhek átrendezését jelenti, azaz más tételek csökkennek – magyarázták a napokban a kormányzati szereplők. Ezt erősítette meg a miniszterelnök, amikor azt mondta: az ingatlanadó, amennyiben bevezetik, nem bevételnövelő, hanem adószerkezet-átalakító adó lesz. Gyurcsány Ferenc elismerte: a kérdés érzékeny, azért is, mert más fogja fizetni az ingatlanadót, mint például a helyi iparűzési adót, az egyik jobban érinti a lakosságot, a másik jobban érinti a vállalkozókat.

Ingatlanadó ügyében tartalmi döntést azonban még nem hozott a koalíció, bár a pénzügyi tárca már több alternatívát tartalmazó hatástanulmány is készített. Az ingatlanadó értékalapú lesz, s értékövezeteket hoznak létre. Ez tűnik ma biztosnak. Ezen belül a hírek szerint három koncepció is készült.

Az első: államháztartási szinten nullszaldósra „hozná ki" az ingatlanadó bevezetését: az egyéb ingatlannal kapcsolatos, már meglévő adókat (építmény-, telek-, luxus-, kommunálisadó) ugyanis mindenféleképpen kiiktatná. Ezek éves szinten jelenleg 60 milliárd forintot hoznak az önkormányzatoknak.

A második: elképzeléssel hozzávetőleg 100-110 milliárd forint bevételre tennének szert a helyhatóságok az ingatlanadóból, ebből pedig levonva a fenti tételt, 40-50 milliárd nettó plusz bevétel folyhat be.

A harmadik javaslat szerint: akár nettó 150-200 milliárddal is gazdagodhatnának az önkormányzatok. Ezt az összeget az indokolná, hogy az ingatlanadó e formájával „csodafegyver" lenne, hiszen a újragondolt adórendszer jövőbeni gerincét adhatná. Az iparűzési adó majdani teljes kiváltásának eszköze lehetne a bevezetendő adónem, ehhez első körben a fenti összegre van szükség, ám az ingatlanadó kulcsainak a következő években emelkedniük kell. Mindhárom verzióban közös elem, hogy lennének mentességi kritériumok.

Úgy tudni tehát, hogy a pénzügyi tárca ezeket a verziókat tekintette vitaalapnak, ám míg a szocialistákat „megnyerte", azaz utóbbiak szerint a várt költségvetési bevételhez kell szabni a rendszert, a liberálisok erősen vitatják ezt a hozzáállást. Úgy vélik: előbb az ingatlanadóztatás módját kell kidolgozni, s abból derülhet ki, mennyit is hoz a konyhára.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek