[2009.08.15. 21:46]

Veszedelmes viszonyok, furcsa igazságok

Nem elég, hogy a kilakoltatások több ezer devizahátralékost fenyegetnek, még a lakásmaffia is folyamatosan szedi áldozatait. Bár a rendőrség speciális alakulata, a Kaptár-csoport és a kriminalisztikai szakértők szerint szervezett lakásmaffia nincs, egyedi esetekben, ügyvédek közreműködésével nap mint nap fosztják ki az ártatlan és sokszor naiv áldozatokat. Vagy mégsem, és a vélt áldozat a hibás? Purger György állítása szerint XV. kerületi lakását és garázsát egyszerűen eladták a feje fölül, amíg külföldön tartózkodott. A jogállam nevében most az APEH milliós illetékkel, a bíróság pedig perköltséggel sújtja. Az elsőfokú bíróság a sértettnek adott igazat, de a másodfokú hatóság ismét az alpereseknek juttatta a lakást.

Külföldön altatták

A történet 2004 januárjában kezdődött, amikor Purger György volt főnöke ajánlatára megvásárolt egy házat és a hozzá tartozó garázst 16 millió forintért. Aztán belevágott egy 4 millió forintos költséggel járó teljes körű lakásfelújításba. Mivel ennél kevesebb pénze volt, ezért főnöke kisegítette. Közben főnöke magával vitte Olaszországba, ahol sofőrként alkalmazta, de megfordultak Paraguayban és Új-Zélandon is. Purger György főnöke nagybátyjára bízta a lakáskulcsokat, hogy befejezze a felújítást, és fizesse a számlákat. Erről közjegyzői okirat tanúskodik. Külföldi tartózkodásuk úgy ért véget, hogy egyszer csak Purger főnöke és családja eltűnt, miközben őt Firenzébe küldték egy indokkal. Ekkor Purger is hazatért, és kérte a kulcsokat a főnöke nagybátyjától. De ő azt mondta, hogy már továbbadta unokaöccse egyik barátjának. Akkor derült ki, hogy a lakás már nem az ő nevén van.

Eladta, de nem tudott róla

„A tulajdoni lapon saját nevem után már két új tulajdonost is bejegyeztek, és törölték a tulajdonjogomat. Az első „gyanútlan jóhiszemű” vevő a Credit Capital Zrt., amely potom 9 millióért vette meg „tőlem” a 20 milliót érő ingatlanokat. Egy teljesen felújított, légkondicionálóval, két személyes hidromasszázs sarokkáddal, vadonatúj nyílászárókkal, redőnyökkel, páncélajtóval, rendőrségre bekötött riasztóval, új járólapokkal, fekete márvány csempékkel, kék színű üvegtéglás elválasztófallal, spotlámpás gipszkarton álmennyezettel és minden tekintetben tökéletesen felszerelt lakást a garázzsal együtt ott lehetetlen ennyiért megvenni.” A Credit Capital viszont azt állította a perben, hogy a felújítást ők végeztették el. Purger György szerint „azért volt annyira fontos a főnökömnek, hogy még véletlenül se kerüljek a lakásom közelébe, mert az ingatlan értékesítésétől számított egy év elteltével a magyar törvények értelmében lehetetlen az ingatlanok legális úton való visszaszerzése. De porszem került a (bűn)gépezetbe, mert amikor hazaértem, még nem futottam ki az időből, és megtettem a szükséges lépéseket.”



Hogyan adta el saját lakását?

A vevő, a Credit Capital, vagyis az I. rendű alperes ellenben azt állította a bíróságon, hogy Purger tudott az adásvételi szerződésről, és a vételárat is átvette. A másik két tanú pedig állította, hogy Purgernak határozott eladási szándéka volt. Szerintük Purger főnökét bízta meg az eladással. Az alperes azt állította, hogy Purger főnökével tárgyalt lakása eladása tárgyában, merthogy őt bízta meg, hogy szerezzen a lakásra vevőt. Az ügyvéd pedig aláírásával igazolta, hogy átvette a vételárat a vevőtől.

Vereby-Csethe Balázs ügyvéd, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt jogi igazgatója ellen egyébként 2006 januárjában vesztegetés miatt vádat emeltek. Ugyanis két Audit kért egy szerződés létrejöttéért. Az írásszakértő az elsőfokú eljárás során megállapította, hogy az ügyvédi meghatalmazáson nem a felperes aláírása szerepel, vagyis hamisítvány. Purger ugyanis ezen a napon nem az ügyvéd pécsi irodájában ült tollal a kezében, hanem épp Új-Zélandon landolt, amiről vízumbejegyzés árulkodik. „Tény, hogy a vételárról senkinek, semmiféle átvételi bizonylata nincs. Hogy ki, kinek, mikor és hol, adta át az ingatlanaim árát” – folytatja Purger György.

Fél áron vette az ingatlanforgalmazó

A hamis meghatalmazás alapján a Credit Capital vette meg az ingatlanokat majdnem fél áron. Teljesen illogikus, hogy valaki a lakásvétel után fél évvel fél áron adja el az ingatlant. A Credit Capital elég gyorsan, két és fél hónappal később túladott a frissen szerzett lakáson. Az új vevőről „a polgári peres tárgyalásokon kiderült, hogy a Credit Capital valamiféle hitel ügyintézője. Bár ezt csak a bíró többszöri felszólítására volt hajlandó elárulni. Az új vevő a lakásomért nem tudom kinek, mennyit fizetett, de a garázsért nulla forintot, azt ugyanis ajándékba kapta a Credit Capitaltól” – állítja Purger György. Szokatlan eljárás, az biztos. „Miután az ingatlanaim az új vevő tulajdonába kerültek, ő egy olyan hitelkonstrukciót „alkotott”, amely szinte lehetetlenné teszi az eredeti állapot visszaállítását, amelyet időközben indítványoztam az illetékes hatóságoknál.” Az új vevő a bíróságon azt állította, hogy hirdetés útján talált rá az ingatlanra, ezért is furcsa, hogy a garázst ajándékozás útján kapta hozzá. Hozzátette még, hogy korábban eladta saját lakását, plusz hitelt vett fel, hogy megvásárolhassa a szóba forgó ingatlanokat.

Az elsőfokú pert megnyerte..

Purger a pert első fokon megnyerte, a bíró kérte a földhivatalt, hogy az eredeti tulajdoni viszonyokat állítsa helyre a tulajdoni lapon. A Credit Capital azonban fellebbezett. Sőt feljelentést tett a rendőrségen, mivelhogy összeesküvés áldozatának tekintette magát, amelyben Purger, főnöke és Vereby-Csete ügyvéd vett részt. Sőt, az állították, hogy Purgernek a főnöke valójában barátja volt. A rendőrségi nyomozás során megállapítást nyert, hogy az ügyvédi meghatalmazás hamis volt, ez segítette a bíróság ítéletét is. Ezért a Credit Capital felkérte Purgert, hogy vonja be a perbe Vereby-Csethét, de ő erre nem volt hajlandó. Vagyis védőügyvédje nem volt hajlandó egy másik ügyvéd ellen dolgozni. Az elsőfokú eljárás során az ügyvéd lakcímét nem tudta a bíróság megszerezni, hogy meghallgassa.

…másodfokon elvesztette

A másodfokú bíróság végül az ítéletet teljesen megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Az ítélet szerint Purger felvette az ingatlanokért a kifizetett vételárat, mert el akarta adni azokat. Hogy Purger hová tette a lakásért kapott 9 milliót, azt a bíróság nem vizsgálta. Kötelezték a felperest, hogy fizessen 1,5 millió forint perköltséget az I. rendű alperesnek. A másodfokú bíróság indokolása szerint az ún. „első szerződés” valóban nem érvényes, mert az ügyvédi felhatalmazás hamis. Ugyanakkor a bíróság szerint van egy másik érvényes jogügylet – tanúra hivatkozik –, ami szóban! köttetett Purger és volt főnöke között, miszerint megbízza őt, hogy kutasson fel vevőt és adja el a lakását. A bíróság szerint el is adta. Igaz, hogy az egyik tanú ellen korrupciós eljárás folyt, a másikat pedig bilincsben hozták a tárgyalásra…

És még az APEH is…

Purger György saját esetéből azt a tanulságot vonta le, hogy „Magyarországon bárki eladhatja bárkinek az ingatlanát, ha adva vannak a következő feltételek:

1. A tulaj külföldön tartózkodik;

2. 1db hamis meghatalmazás, aláíratva mondjuk egy hajléktalannal;

3. 2 db hamis tanú, akik azt állítják, hogy a tulajdonos el akarta adni az ingatlanát;

4. egy „gyanútlan és jóhiszemű” készpénzes vásárló, aki hajlandó a forgalmi érték feléért átvenni az ingatlanokat.”

Az APEH közben folyamatosan követeli tőle a lakásvétel után járó illetéket, hiszen azt még nem fizette be. „Az adósságom az APEH felé már megközelíti az egymillió forintot a több évi kamatokkal együtt. Hiába írtam kérvényt, hogy legalább a per lefolyásáig függesszék fel a behajtást, és pernyertesség esetén az ingatlanok árából, kifizetem őket. Ők élből visszautasították a beadványt, mondván a per kimenetele bizonytalan”. Volt főnöke ellen nemzetközi körözést adtak ki néhány éve. Purger György pedig jelenleg egy 30 nm-es egyszobás albérletbe kényszerült, amiért havi 28 ezer forintot plusz rezsit fizet 70 ezer forintos fizetéséből.