[2009.08.13. 16:31]

Az első alapvető dolog, ami rendszerint problémát tud okozni, ha új növény kerül az otthonunkba:

Mennyi vizet adjak neki?

Aztán az aggályaink csillapítására a "jobb a több" elvén általában túlöntözzük. Így a gyökerek közeléből a sok víztől kiszorul a levegő és oxigénhiány miatt megfulladnak, majd rothadni kezdenek a gyökerek, és végül ezt a sokkot nem éli túl a kedves növényünk. Túl hideg vízzel locsolva is gond lesz. A legjobb, ha szobahőmérsékletű vízzel öntözzük! A kemény vizet viszont lágyítani kell, mert a vízből kicsapódó ásványi anyagok a legtöbb trópusi származású növény gyökérzetét szintén tönkre teszik. Mielőtt megnyugodnánk, hogy az öntözéssel már teljesen tisztában vagyunk, fontos megemlíteni, hogy sok szobanövény azt sem szereti, ha a levelein vízcseppek vannak. Az afrikai ibolya (Saintpaulina ionantha) levelén például kanyargós vonalak jelennek meg a vízcseppektől, ami teljesen olyan, mintha kártevő támadta volna meg. De akkor is árthat a vízcsepp a levélnek, ha a növényünk egyébként nem érzékeny a rá. A nedves leveleken ugyanis baktériumok telepedhetnek meg.

Hőmérséklet:

Szinte alig van növény, ami jól bírja a hőmérséklet ingadozását. A gyakori szellőztetés, vagy huzat miatt például lehullanak a levelei, de a hidegsokkra és az erős napsütésre is levélhullatással szoktak reagálni.

Levegő:

A levegő minősége is nagyon fontos a szobanövényeknek, csakúgy mint nekünk. A füstös, elhasznált, vagy száraz levegő ártalmas a legtöbb növényre is. Az állott, párás levegőben pedig szintén megtelepedhetnek a gombás fertőzések.

Fény:

A gyenge fényviszonyokat kevés növény kedveli. De típustól függően legyengítheti, megbetegítheti a virágokat. A tarka levelű növényekben például a levelek világosabb részein is képződhet klorofill, emiatt pedig megszűnik a legfőbb szépségvonásuk. A legtöbb szobanövényünk a trópusi őserdők talajszintjét szokta meg, ezért ha hosszabb ideig éri közvetlen napfény, megéghetnek a levelei. A kaktuszok és más pozsgás növények fényszükségletét az árnyékos sarkok nem elégítik ki. A tavaszi napfény ereje is elég nagy tud lenni, az ablakpárkányon álló érzékenyebb növényeket ilyenkor inkább költöztessük át fényvédettebb helyre. A túl sok napfény a levelekben lévő klorofill lebomlásához vezet, ami miatt a levelek kivilágosodnak.



A virágföld:

Ha rosszul választunk ültetőközeget, akkor nem úgy fejlődik a növényünk, ahogy azt elképzeltük. A szobanövények átültetéséhez ezért lehetőleg előre elkészített földkeverékekből válasszunk, vagy ha magunk készítjük el, akkor figyeljünk, hogy a komposzt ne tartalmazzon ártalmas kórokozókat, kártevőket. A talajt lazítsuk időnként, az algát, mohát, penészt, meszet és az egyéb felszíni lerakódásokat rendszeresen távolítsuk el.

Tápanyag:

A túlzott tápoldatozás a másik leggyakrabban elkövetett merénylet. Fontos szabály, hogy mindig inkább a fele tápoldatot adjuk a növényeinknek, mint a kétszeresét. A növények szövetei ugyanis fellazulnak a túlzott tápoldatozás hatására, és ezért érzékenyek lesznek a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. A legtöbb növény nem igényel egész évben tápoldatozást. A fás növények például ősz elejétől már nem kérnek, csak tavasszal kezdjük el újra a „vitaminozásukat". A lágyszárú növényeknek adott tápoldat mennyiségét és adagolásának gyakoriságát az ősz beköszöntével a negyedére kell lecsökkenteni.

Tisztaság:

Az elhervadt levél és virág is a kórokozók paradicsoma. Ezért minden elhalt részt ollóval célszerű levágni. Ha seb keletkezik, szórjuk be faszénporral. A szerszámok tisztasága is fontos, ha beteg növényrészeket távolítottunk el, mert könnyedén átvihetjük más növényekre is a betegséget velük. Ezért a szerszámokat minden esetben alaposan tisztítsuk meg. Használat után akár hipós vízzel.

Tartóedény:

A cserép mérete is gond lehet a növényünk egészségére nézve. Ugyanis befolyásolja a gyökérfejlődését. Ha túl kicsi, akkor visszamarad a gyökér növekedése, de ha túl nagy egy edény, a növény pedig gyenge gyökerezésű, akkor sem fogja jól érezni magát.

Nyugalom:

Sok növény a származási helyének időjárására jellemző évszaknak megfelelően nyugalmat igényel. A kaktuszok, pozsgások, mikulásvirág, az orchideák egy része is ilyen. Ilyenkor hűvös helyre kell áthelyezni őket, keveset öntözni, és a tápanyag utánpótlásukat is lecsökkenteni a negyedére. A pozsgás növény például, ha nem pihenhet télen, akkor legyengül és megbetegedhet.

Kártevők:

Ha a kártevőket és a gombás fertőzéseket időben felfedezzük, akkor a növény megmenthető. Ezért célszerű hetenként egyszer alaposan átvizsgálni a lombjukat, a levelek fonákját. A kihajtásban és a növekedésben mutatkozó változások is gondot jelenthetnek. Ha legyengült a növényünk, akkor vegyük számításba azt is, hogy talán a gyökérzete betegedett meg.

Forrás: Édenkert.hu