[2009.07.26. 15:04]

Sokan tartoznak

A gazdasági nehézségek hatására egyre többen késlekednek társasházi közösköltség-befizetéseikkel. Ebben a helyzetben a lakók szemléletváltása segíthet - egyebek között ez derült ki a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete és az OTP Bank együttműködésében (ez a bank kezeli a legtöbb társasházi számlát) nemrégiben megtartott szakmai háttérbeszélgetés-sorozatán. A résztvevők elmondták, hogy míg Győriben például 2008. november és december hónapban kis mértékben emelkedett a közösköltség-tartozás az előző évhez képest, addig Pécsett a hátralékos állomány közel 40 százalékkal nőtt. A közösköltség-tartozás felhalmozása pedig nem csak a lift leállításával, vagy a lépcsőházi világítás megszüntetésével járhat, de a köztartozások miatt a társasházak nem indulhatnak állami pályázatokon sem. Nemfizetés viszont nem csak a közösköltségnél mutatkozik: az egyik gáz- és áramszolgáltatást is nyújtó cég szóvivője állítja, hogy mintegy 10 százalékkal nőtt a lakossági ügyfelek tartozása, így nekik már több tízmilliárd forinttal tartoznak. A legtöbb késve fizetés vidéken tapasztalható, mert ott sokkal inkább érezhető a válság hatása, sokkal jobban nőtt a munkanélküliség, így romlott a fizetési morál is.

Lehóczki Gábor, a Démász pénzügyi igazgatója szerint náluk az ügyfelek lejárt határidejű tartozása 2008 végéhez képest 44 százalékkal emelkedett és június végén meghaladta a 8,3 milliárd forintot. Áprilistól júliusig összesen 7000 lakásban kapcsolták ki a gázt, de ezután minden másodikban azonnal kifizették a tartozást. De van olyan épület, ahol a visszakapcsolás a mai napig nem történt meg: még a téli hidegben kapcsolták ki a gázt egy 35 lakásos esztergomi társasházban, és azóta sem kapcsolták vissza: a Táti úti lakóközösség több tagja összesen majdnem 2 millió forintra rúgó tartozást halmozott föl, így amikor a szolgáltató ezt megelégelte, azok is fűtés és meleg víz nélkül maradtak, akik mindig pontosan fizettek. Budapesten egy Szív utcai társasházban pedig a liftet kapcsolták ki, mert egy cég, aki több mint húsz albérlettel rendelkezik a házban, nagy összegű közösköltség-tartozást halmozott fel.

Dr. Benedek Csaba ügyvéd szerint hasonló esetben a nevezett ingatlanokra jelzálogot lehet terheltetni, így nem a többi lakó szenved a díjhátraléktól – ezt a társasházi törvény világosan leírja. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke is azt vallja, hogy igenis a társasházaknak kell kikényszeríteni, hogy a tulajdonosok fizessenek. Az egyesület egyébként már többször foglalkozott már azzal a problémakörrel, amikor vétlen fogyasztók kerülnek bajba adós lakótársaik miatt, de egyelőre nem jutottak semmire.



Első megoldás

Akik a pénzügyi nehézségek miatt a lakásfenntartásukat nem tudják fedezni, azoknak lehetőségük van a helyi önkormányzattól különböző támogatást kérni. Adósságkezelési szolgáltatás például azoknak a szociálisan rászorult személyeknek nyújtható, akiknek legalább fél éve közüzemi díjtartozása van, melynek összege meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg a 400 ezer forintot. A vissza nem térítendő támogatás a lakbér- és közösköltség-hátralékra is igényelhető. Viszont mint mindennek, ennek a segítségnek is ára van: a kérelmezőnek ugyanis a támogatásért cserébe kötelezettségei keletkeznek. Elsősorban vállalnia kell, hogy a hátralékból egy minimális önrészt előteremt: azaz a segítség igénybevételekor az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetét egyben ki kell fizetnie. Ezek után pedig vállalnia kell, hogy egy éven keresztül részt vesz az úgynevezett adósságkezelési tanácsadásban, amiben bizony benne foglaltatik az is, hogy az illetékeseknek minden hónapban -csekkekkel igazolva - bemutatja, hogy befizette a lakásának rezsijét.

Második megoldás

Vagy-vagy alapon kétféle lakásfenntartási támogatás is igényelhető: az egyik az úgynevezett normatív lakásfenntartási támogatás, amelyre az igénylők nem a tényleges lakásfenntartási kiadásaik alapján jogosultak, hanem a szociális törvényben megállapított, elismert összeg figyelembevételével. Ez magyarul azt jelenti, hogy azok is kaphatnak támogatást, akik nem tudnak megfelelő lakásfenntartási költséget igazolni (a lakás komfortfokozata miatt kisebb a rezsi összege, mert például nincs fűtés vagy villany). A támogatásnál a lakásfenntartás elismert havi költsége a lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata: az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2009. évben 4.250 forint, amit egy évre állapítanak meg. Az jogosult normatív lakásfenntartási támogatásra, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, azaz 42 ezer 750 forintot), feltéve hogy a rezsi ennél a befolyó jövedelemnél 20 százalékkal magasabb.

Harmadik megoldás

A másik lakásfenntartási támogatás a helyi lakásfenntartási támogatás nevet viseli: ennek az a lényege, hogy helyi önkormányzati lakásfenntartási támogatás nyújthat annak a személynek, akinek a háztartásában az egy személyre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (57 ezer forintot), egyedül élő esetén háromszorosát, és a háztartás tagjai közül senki nem rendelkezik vagyonnal.

Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult, viszont egyidejűleg nem kaphat normatív lakásfenntartási támogatást is. Ha előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülék működik a jogosult lakásában, a támogatást vagy annak egy részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.